Egbert, az eszes egér, barátjával, a vegetáriánus macskával, Csucsuval magánnyomozó irodát nyit.
A Beeea nevű kisbárány ellopott csengettyűje után nyomozva különböző bűntényeket lepleznek le, miközben tevékenyen részt vesznek mindketten a Macskazene-kar munkájában. Leleplezik a szélhámos menedzsert és segítségükkel a kórus elindulhat az előadó-körútra. Sose add fel, ne légy csacska, Egérből is lehet macska.
Részlet a könyvből:
„Tehát, mint mondtam, Egbert és Csucsu kényelmesen elnyújtózva üldögélt és beszélgetett.
– Hát mégsem utaztunk haza, – sóhajtott Egbert. – Mihelyt megírtam, hogy te nem egér vagy, hanem macska, azonnal táviratoztak, hogy inkább maradjunk itt. Én persze egyedül hazamehetnék, de itt maradtam veled. Csak meg ne bánjam!
Csucsu vállat vont.
– Most már hiába morfondírozol. Te is beleegyeztél, hogy itt maradsz a Macskazene-karral és lelkiismeretesen részt veszel a próbákon.
– Nem is tudom mi ütött belém, amikor beleegyeztem – siránkozott Egbert.
– De én igen – válaszolt Csucsu. – Te is el akarsz velünk utazni, részt akarsz venni a előadó-körúton. De ne siránkozz, neked legalább van itt szállásod Ludmilla nénikédnél. De hol fogok lakni én?
– A tejüzemben, ahol elvállaltad a biztonsági-őri állást! – Úgy látszik romlik az emlékezőképességed, amióta megnyertük a kórusfesztivált és te lettél a Macskazene-kar dédelgetett sztárja. Csak ne panaszkodj! – folytatta az egér. – Sztár lettél, állásod van és – nem utolsósorban – teljesült a leghőbb kívánságod: sikerült alaposan lefogynod.
– Sikerült, sikerült, – kesergett a macska. – De milyen áron? Soha nem fogok már finom egérhúst enni. Nem is tudom, hogy fogom ellátni a tejüzemben a munkát.
– Ne búsulj! – nyugtatta meg Egbert. – Ha az egerek meglátnak egy ilyen behemót macskát, messziről elkerülik a tejüzem környékét. De tudom én, nem ez a te bajod! – folytatta kissé gúnyosan. – Az bánt, hogy a randevúd nem sikerült a piros-szalagos szép kis fehér cicával.”