Menu

Claire Kenneth: Egon ​naplója (Hangoskönyv)

CLAIRE KENNETH: EGON NAPLÓJA HANGOSKÖNYV 

Egon, a híres szobrásznő fia, tizenkét éves korától írja a naplót.

Romantikus rajongástól, túlfűtött szenvedélyig, gyötrő féltékenységtől, vad gyűlöletig, az érzések hullámhosszán egészen a gyilkosságig. Egon naplója Magyarországon játszódik. Egon mindent megír a naplójában.

“A naplóról egészen elfeledkezett. Ezt nagymama hozta. Tulajdonképpen, nem is lenne marhaság, ha naplót írna. Vannak dolgok, amiket soha senkinek nem mondana el. Soha…
Nézegeti a piros kötéses kis könyvet. Kipróbálja a zárat.
Van ebben valami izgalmas. Senki se tudna arról, hogy naplót ír. Nagymama már réges-rég elfelejtette, hogy három év előtt ezt hozta a születésnapjára.
A kulcsot mindég a zsebében hordaná, a naplót jól elrejtené egy biztos helyre.
A naplójával, olyan őszinte lehet az ember, mint önmagával… Ezt egy híres író mondta, aki már gyerek korában naplót írt. És miért ne lehetne ő is, egyszer majd híres író?…
Egy írónál nem baj, ha sánta. És híres is lehetne. És akkor nemcsak úgy emlegetnék, mint Ács Edina fia… Mint szegény Apuka is csak „az Ács Edina férje” volt. Ő maga lenne híres.
Sokáig gondolkozott, hogy kezdje a naplót. Írjon dátumot és aztán pontosan jegyezze be, hogy mit csinált egész nap és mennyit költött el a zsebpénzéből.
Ez hülyeség. Ezt a noteszába is beírhatja.
Csak arról fog írni, ami titok, amiről nem beszélhet senkinek. Például a „NAPIMÁDÓRÓL”…
Leült az íróasztalhoz és szép cirkalmas betűkkel beírta az első oldalra: ISTEN NEVÉBEN KEZDEM EL!
Most eszébe jutott, hogy van arany festékje, ezt azzal kellett volna beírni. Kitépte a lapot és arannyal írta be.
ISTEN NEVÉBEN!
Csak ennyit.
Aztán elkezdett írni…
Július elseje van. Rettenetes meleg, ilyenkor már lent szoktunk lenni a Balatonon. De idén, csak augusztusban megyünk.
Anyu azt mondja azért, mert egy fontos munká­ját kell befejezni, de én tudom, hogy ez nem igaz. Anyu sajnos hazudik.
A „Napimádó” miatt maradtunk Pesten. Csak így nevezem őt, amióta a Margitszigeti strandon azt mondta: – én napimádó vagyok! Ugyanis olyan csokoládészínűre van lesülve, hogy csoda. És az az érdekes rajta, hogy a haja meg egészen szőke. Azt persze kiszívta a nap. Folyton ott lóg a strandon, van neki bérlete.
Sanyinak hívják…”

CLAIRE KENNETH: EGON NAPLÓJA HANGOSKÖNYV