Menu

Arthur Ransome: Téli ​szünidő (Fecskék és Fruskák 4.)

A TÉLI SZÜNIDŐ KÖNYV LETÖLTÉSE

A Fecskék és a Fruskák – a Walker gyerekek meg a Blackett lányok – összeszokott hatos fogata új tagokkal gyarapodik: két városi gyerek, Dick és Dorothea tölti téli szünidejét egy közeli tanyán.

Ezúttal téli pihenőn vannak a vitorlás hajók, a kalandok most jégen és havon folytatódnak – a cél pedig nem más, mint az „Északi-sark” meghódítása. Természetesen itt is rengeteg viszontagságot kell kiállniuk, sok kalamajkába sodorja őket kalandvágyó természetük – még szerencse, hogy Nancy „kapitány” mumpsza révén egyhavi vesztegzár hosszabbítja meg a véges szünidőt. Flint kapitány is idejében érkezik hogy egyengesse a merész gyerekek útját, akik azonban megmutatják egymásnak és az „eszkimók” – a felnőttek – világának, hogy hóban-fagyban is éppúgy megállják a helyüket, mint szárazon és vízen.

Részlet a könyvből:

“Léptek koppantak a falépcsőn, számlálás hallatszott: – Kettő, négy, hat, nyolc, tíz, kettő, kész a tucat: tizenkettő. – Dicksonné közeledett: fel akarta ébreszteni a Callum gyerekeket. Előző este érkeztek Dicksonék tanyájára. Dicksonné asszony az édesanyjuk dadája volt valamikor, és most Dorothea meg Dick a téli vakáció utolsó hetét tölti itt a tanyán.
Félálomban feküdtek már egy ideje, hallgatták az udvarról felhangzó ismeretlen zajokat; egészen más volt, mint odahaza a forgalom dübörgése az utcán. Hallották, amint disznók röfögnek, tyúkok kotyognak, aggodalmasan hápognak a kacsák, sziszeg a dühös gúnár, bőgnek a tehenek, és csurran a sajtárba a tej. Most, hogy Dicksonné szabályosan felébresztette őket, már ugrottak is ki az ágyból, futottak be egymás szobájába, és azt tapasztalták, hogy a két ablak szakasztott egyforma kilátásra nyílik: ott az udvar sarka, az alacsony kőkerítés, a kapu, azon túl meg dérlepte mező ereszkedik le a tóhoz; a tavon sziget, a szigeten fák, a tó túlsó partján meg erdős domboldal, s azon is túl a nagy hegyek hóborította orma villogva veri vissza a kora reggeli nap első sugarát.”