Ki volt a csizmában?
Az udvari futár
A követek
Vak vezet világtalant
A bárányok királya
A humoros kis mesék elsősorban a mindig éhes és szerfelett ravasz Csalavári Csalavérről és családjáról szólnak. De nem csak róluk. A cirkuszból szökött állatok királyáról, az oroszlánról és az alattvalóikról – mint a farkas, a medve, a rák, a madarak -, akik fellázadnak király ellen.
Részlet a könyvből:
„A harangvirágok éppen delet harangoztak az erdőben, mikor Csalavér anyó az asztalra tette a pecsenyéstálat és szíves szeretettel ebédhez tessékelte a familiát.
– Tessék, egyék, nem lesz egyéb!
Csalavér apó éppen a vadludak érkezését kereste a menetrendben, de a tál koppanására egyszerre fölugrott a lócáról. Különösen mikor a verébpecsenye szaga megcsiklandozta az orrát.
– Jobb ma egy veréb, mint holnap egy vadlúd, – mondta bölcs megfontolással és belekapott a tálba.
Csalarózsika meg éppen kézimunkázott, tudniillik legyet fogdosott a szorgalmas kis kezeivel, de mivel nagyon szófogadó kis teremtés volt, ő se kérette magát, hanem szintén belekapott a tálba.
Meg is karmolták egymást az apókájával, vissza is rántották a kezüket mind a ketten.
Hiszen ebben a tálban nincsen semmi se! – fintorgatta az orrát Csalarózsika.
– Nincsen, – meresztgette a szemét Csalavér anyó. – Pedig olyan kövér sült veréb volt benne az elébb, hogy beillett volna csirkének. Bizonyosan elrepült, míg beértem vele a konyhából.
– Repülni csak a sült galambok szoktak, – mondta nyugodtan Csalavér apó s megcibálta egy kicsit anyónak a főkötőjét. – Gondolkozz csak egy kicsit, hogy hova tetted a sült verebet!
Csalavér apó tudta már tapasztalásból, hogy anyókának néha rossz az emlékező tehetsége s olyankor mindig használ neki, ha megrángatják a fülét.
Most is használt, mert anyó egyszerre a kötője zsebéhez kapott és kirántotta belőle a sült verebet.
– Lám, lám, – hebegte egy kicsit megzavarodva, – tévedésből az almárium kulcs helyett ezt tettem a zsebembe.
– Se baj, csakhogy a szádba nem tetted, öregem, – békült meg Csalavér s nyújtotta a kezét a verébért.
Anyón azonban egyszerre erőt vett az anyai szeretet. Mindjárt eszébe jutott neki Cselefendi, mihelyt a verebet elő kellett adni s úgy elfakadt sírva, hogy magához kellett szorítani a verebet bánatában.”
A CSALAVÁRI CSALAVÉR ÚJABB KALANDJAI KÖNYV LETÖLTÉSE