Menu

Émile Zola: Hölgyek öröme – Rougon-Macquart család 11.

holgyek-oromeA Hölgyek öröme nem más, mint a világ első üvegből készült nagy áruháza, mondhatni a világ első „bevásárolóközpontja”, melynek nagysága 3 emelet + tetőtér. A vezetője pedig nem más, mint Octave Mouret.

Egy napon egy fiatal lány, és két öccse érkezik Párizsba. Szüleik meghaltak, rokonokhoz érkeztek, továbbá azért, hogy  szállást és munkát találjanak. Denise állást kap a Hölgyek örömében, valamint szállást az áruház tetőterében kialakított cselédszobák egyikében.

Octave Mouret, aki megözvegyült – furcsa módon most most róla suttogják, hogy saját kezűleg segítette át a feleségét a másvilágra, míg a Tisztes úriházban a feleségéről suttogták ezt a volt urával kapcsolatban – felfigyel a lányra és szerelemre gyúl iránta. Denise nem tudja mire vélni főnöke közeledését. Meg van róla győződve, hogy Octave nem szereti őt, mivel gazdag, nagy hatalmú, bizonyára azért kéri meg különféle dolgokra, mert csak ki akarja használni. Természetesen annak sincs tudatában, hogy ő maga mennyire beleszeretett ebbe a még mindig nagyon jóképű fiatalemberbe.

Octave a kor első igazi reklámszakembere, kedvenc reklámfogása a káosz. Az általa alkalmazott fogások, megvalósított ötletek felháborodást keltenek az emberekben. A kirakatban szétdobálja a selyemszöveteket, vörös anyagra a narancssárgát, össze-vissza, gyűrve, csavarva, minden elképzelhetetlen módon mutatja az utcának áruját. A bolt nagyon jól megy.

Mindeközben az áruház folyamatosan bővül. Bútorosztályt, kesztyűosztályt, női csecsebecsék és illatszerek osztályát alakítják ki a hatalmas épületben. A párizsi nők többsége ide jár vásárolni. Az áruház környékén lévő kis üzletek kénytelenek áron alul eladni portékájukat, hiszen a Hölgyek öröme veszélyezteti a megmaradásukat. Az áruház tönkreteszi a környék összes kiskereskedőjét, teljesen monopolista helyzetben van. A kiskereskedők nem bírnak versenyre kelni ezzel a „monstrummal”, ezért szépen-lassan feladják a harcot.

Octave-ot nem bír szabadulni Denise iránt érzett plátói szerelmétől. Ennek a munkája látja kárát. Munkatársai ezt észreveszik, és szóvá teszik neki. Octave nem buta ember, tisztában van vele, hogy vagy megoldja ezt a szerelmi problémát, vagy felmondhatja az egész boltot. Természetesen az előbbi mellett dönt.

Nehéz dolga van Denise-sel, hiszen a lány még mindig nem hiszi el, hogy főnöke szándékai tiszták. Annyi mindent lehet hallani a cselédszobában! Először Octave csak apróbb figyelmességekkel halmozza el a lányt, a munkája alapján megpróbálja kineveztetni maga mellé, hogy a közelébe tarthassa. Denise-t megrémítik ezek a dolgok, és a menekülés mellett dönt. Úgy határoz, elhagyja Párizst és Octave-t, hiszen még mindig nem fogta fel, hogy valójában mennyire szereti ezt az embert.

„Mouret egyetlen szenvedélye az volt, hogy meghódítsa a nőt. Őt akarta királynőnek a házában, s felépítette neki ezt a templomot, hogy ott a hatalmában tartsa. Haditerve csupán ennyi volt: udvarias figyelmességgel elkábítja, vágyaiból üzletet csinál, szenvedélyeiből hasznot húz. Ezért éjjel-nappal újabb meglepetéseken törte a fejét. Máris fölszereltetett két bársonypárnás felvonót, hogy a kényes hölgyeket megkímélje a lépcsőmászás fáradalmaitól. Aztán étkezőt nyitott, ahol ingyen adtak szörpöt és kétszersültet, majd meg olvasószalont, egy pazar fényűzéssel berendezett óriási termet, ahol még képkiállításokkal is megpróbálkozott.”

LETÖLTÉS/ONLINE OLVASÁS

Kategóriák