Menu

Eötvös Károly: A ​Bakony

I. KÖTET     II. KÖTET

Betekintést nyerhetünk a híres bakonyi betyár, Sobri Jóska és legényei történetébe.

Ráeszmélhetünk az indulatokkal-tettlegességgel kísért 1840-es vármegyei tisztújítást látva, hogy nem csak manapság használnak fel minden eszközt a politikai ellenfelek a választási győzelem érdekében. Megbizonyosodhatunk, hogy a kolera idején jobb a somlai bor, mint a herbatea. Elénk tárul a bakonyi kanász, fafaragó, taplószedő élete, a cifraszűr története, Kossuth gyermekeinek bújtatása, a vármegyei nemes urak gondolkodása, és sok-sok derék magyarság. A Bakony vad rengetege minden időben vonzotta a bujdosókat, szegénylegényeket, s mint ilyen, az idegen hatalommal szembenállónak menedéket nyújtó vidék volt a magyar köztudatban. Láthatjuk, e vidéken az egyszerű emberek, s a nemesek is még inkább nyakas magyarok, mint máshol.

“Országunk egyik része Fejér-, Veszprém- és Zalavármegyékben. Összefüggő hegység, melyet rengeteg erdők bontanak. Ma már nem annyira, mint hajdan, mint még az én gyerekkoromban is ezelőtt hatvan évvel.

Mekkora hát a Bakony-erdő?

Napkeleti vége a Gaja völgyére dül Fejérvármegyében. Patak ez a Gaja vize, Veszprémvármegye Bakonyának lejtőin ered s onnan csatangol délkelet felé a szomszédos Fejérbe. A Bakonynak szinte természetes határa napkelet felé.

Ha most már a Bakony gerinczét, közepének vonalát végigmérjük napnyugat felé Veszprémvármegyéig s e vármegyében az öreg Bakony Somhegyéig s innen dél felé Öcsig, Nagy-Vásonykőig: elérjük Zalavármegyét. De a gerincz vonalát tovább mérjük napnyugat felé Zalában is az uzsai és sarvalyi erdőkig s innen délre fordulva Tátika és Rezi várak ormain végig a Balatonig: ime, a Bakony közepének hosszusága. Mintegy tizenöt földrajzi mérföld, a mai számitási mód szerint vagy 112 kilométer ez a hosszuság. Szélessége különböző. Fejér- és Zalavármegyékben keskenyebb. Veszprémvármegyében – itt az öreg Bakony, sokkal szélesebb.

Bizony szép terület. Négyszázötvenezer magyar hold egy tagban. Egykor mind szálas erdő, s legalább fele ma is rendes mivelés alatt álló szálas erdő.

Mekkora erdőterület ez: minden ember tisztán megérti, ha megtudja, hogy ekkora területen három Balaton tava férne el s ebből Debreczen hires nagy Hortobágy pusztáját tizenegyszer ki lehetne hasitani.

De azért ugy hiszem, nem a Bakony a mi országunknak legnagyobb erdőrengetege. Ugy távolról azt kell gondolnom, hogy a Mátra- és Bükk-hegység erdei a Sajó völgyéig nagyon megközelitik, habár különböző nevek alatt is, a Bakonyt s azt gondolom, hogy a máramarosi, székely határszéli, krassó-szörényvármegyei erdők külön-külön összefüggő területeikben egyenkint is felülmulják Túl-a-Duna hires rengetegét.

De azért a Bakonynak különös hire-neve, csodálatos bája s leirhatatlan varázsa van, a mi hiányzik a többi nagy erdőségnél vagy legalább olyan nagy mértékben sehol sincs meg.”

A BAKONY CÍMŰ KÖNYV LETÖLTÉSE

I. KÖTET     II. KÖTET




Kategória