A KÖNYV LETÖLTÉSE PDF ÉS EPUB FORMÁTUMBAN
Mrs. Chester, aki igencsak kényes virágoskertjére, egy szép nap reggelén megdöbbenve látja, hogy szomszédnője – akit eddig sem kedvelt – holtteste „csúfítja el” szép virágágyásait.
Hogyan került a meggyilkolt Lucy Olsen a margaréták közé? Számos gyanúsított kerül Forester őrmester és Martin felügyelő kérdéseinek pergőtüzébe. Hol volt az áldozat fia, Ben a kérdéses estén? Mrs. Greene, a szemben lakó albérlője, valamint a vörös hajú szobrásznő, Jessica is gyanús. A lányt azonban egy kísérteties éjjelen elrabolja az arcát fel nem fedő rém, és a temető egyik kriptájába zárja. Talán mert ő az egyetlen tanú? S vajon miért dobálja rendületlenül kővel, körtével és más keze ügyébe kerülő tárggyal az elmegyógyintézetbe zárt Steve Grant az őt felkereső felügyelőt?
Részlet a könyvből:
„A következő kihallgatott tanú Tom Benson kövér, húsos arcán izzadságcseppek csurogtak. Nyomban rákezdte.
– A fia tette! Egészen biztos, hogy ő tette. Nem hibáztatom érte. Magam is szívesen kitekertem volna azt a kövér nyakát. Hogy mennyit uszította a feleségemet, az állítólagos barátnőim miatt! És az a buta liba elhitte! Csak azért, mert nem lehet gyereke. Marhaság! Én belenyugodtam már. Szeretem a feleségem, jó asszony az, felügyelő úr. Eddie Forester is megmondhatja. Prímán megvagyunk együtt. De ez a szörnyű nőszemély hetet-havat összehordott. Most meg a fia a házasságát is tönkretette azzal a ronda pletykás szájával. A jövő hónapban lett volna az esküvő, ha minden jól megy. Ben egy ápolónőt talált magának, igen jómódú szülőkkel. Szép házba költözhetett volna, csinos asszonnyal. De Lucy Olsennek sehogy nem tetszett a dolog. Ezért tegnap a piacon azt mondta a menyasszonynak, hogy a fia a régi barátnőjénél töltötte az előző éjszakát. Ami igaz is volt. Elbúcsúzott tisztességgel tőle. De persze a menyasszonynak ez nem tetszett, visszaadta a gyűrűt. Ben iszonyú dühösen jött haza az éjjel, ivott is jócskán. Biztosan megszorongatta mérgében egy kicsit a torkát, nem akarva semmi rosszat, de félresikerült. Baleset volt, szerencsétlenség, nem más. Azután ijedtében átvitte Olga Chester kertjébe, hogy ráterelje a gyanút. – Tom elégedetten bólogatott. Igen okos embernek tartotta magát.”