Szakállas Ábel egy székely fiú, aki Erdélyben, Csíkcsicsón lakik. Édesapja elszegődteti erdőpásztornak a Hargitára. Az a feladata, hogy őrizze a kivágott fát, és ha vásárlók jönnek, akkor fizetés ellenében számlát állítson ki nekik.
A fiú a kutyájával, két tyúkkal, egy kecskével és egy macskával tölti mindennapjait, míg egyik erdei sétája alkalmával puskákat és fekete, nagy vaskörtéket talál. Az egyik vaskörte alá tüzet rak, amely felrobban. A hatalmas robbanás után visszatérve a helyszínre hatalmas pusztítást lát. Ábel örül ennek, mivel szerződése szerint a – viharban – kidőlt fákat eladhatja, és az értük kapott pénzt megtarthatja.
Egy Fuszulán nevű román kereskedő becsapja, mert hamis papírok felhasználásával fát lop. Ábel leleplezi a csalást, és a társaság igazgatójával elfogja. Mivel a csaló elmenekül, kirendelnek a fiú mellé egy marcona román csendőrt, Surgyélánt, s ezzel Ábel szabad életet véget ér.
A havazás elzárja a házat a külvilágtól, így a csendőrrel ketten töltik a telet. Egyik nap a csendőr egy sassal tér haza. A sas megöli a macskát és a kutya fél szemét is kikaparja. Mivel elzártan élnek, a sas végül az asztalra kerül ételként, de az emészthetetlen húsától Ábel megbetegszik. Míg az otthonról kapott elemózsiát eszegeti, addig a csendőr étvágyának a kecske látja kárát.
Surgyélán összeáll Fuszulánnal, és visszatérnek az erdei házba. Ám Ábel édesapja is ott tartózkodik. Az öreg lerészegedik, és verekedést kezdeményez a két gonosztevő ellen. Ábel nagy nehezen megmenti apját a verekedéstől, és ezzel saját életüket is.
Ábel összebarátkozik a közeli papokkal, akiknek egyik legfiatalabb növendékét, Márkust különösen a szívébe zárja. Márkus tüdőbeteg, ezért felköltözik Ábelhez Hargitára, hogy ott gyógyuljon. A fiúkat felkeresi Surgyélán és Fuszulán. Az ifjú szerzetes elmondott beszédének hatására úgy döntenek, hogy önként jelentkeznek a rendőrségen.
Márkus végül belehal a betegségébe és a Hargitán eltemetik. A temetés után Ábel elmegy a megbízó bankjába, hogy felvegye a fizetését, és ott szembesül a ténnyel, hogy télre csak a fele fizetés jár, mivel akkor nem kell fát eladni. Ábel leadja a munkát, visszatér falujába, ahol meglátogatja édesanyja sírját, és ott megfogadja, hogy egész életében a szegények és elnyomottak szószólója lesz.