Van ebben a kis könyvecskében sok minden: virágszirmokkal takart társadalomkritika, fakérgekbe oltott szomorúság, gyümölcsöskosárba rejtett női sokszínűség, és sok minden más. Kellemes, humoros kis szóvirág-olvasmány növényekről, állatokról, gyümölcsökről, ásványokról.
Tartalom:
Virágok beszéde
Fák beszéde
Állatok beszéde
Madarak beszéde
Bogarak beszéde
Rovarok beszéde
Lepkék beszéde
Gyümölcsös-kosár
Ásványok beszéde
Drágakövek beszéde
Részlet a könyvből:
„BÜDÖSKE.
– Nem én voltam.
LILIOM.
– Zsiros, buja illatom senkit se tévesszen meg. Már régen legyőztem önmagam. Millió vágyamból tulvilági ábránd lett. Oltárokra vágyakozom, hogy májusi délutánokon ott hervadjak el, mint fiatal apáca.
PIPACS.
– A burzsoa gabonaszárak között moszkvai titkos küldöttként bujkálok s vörösen, őrülten orditom a forradalmat.
NADRAGULYA.
– Ifiur, ifiur, tessék mán idegyönni, lelkem, galambom. Nézze, mit nem mondanak rólam a népek. Hogy boldogult uramat, Isten nyugosztalja, elemésztettem, meghogy csak afféle méregkeverő dajna volnék. Ide zargattak a dögös árok mellé, szégyenszemre. Üljön le kicsit. Nagyon tüz a nap. Hadd boritsam aranyos orcájára virágos kötényemet. Ha szomjas, kóstolja meg ezt a jóféle bogyót. Mért szabódik? Krisztus ugyse, nem mérges.
IBOLYA.
– Közismert szerénységem tiltja, hogy nyilatkozzam. Ki az a pimasz, aki nálam is szerényebb mer lenni?