A történet 1944 tavaszán, pár nappal a német megszállás előtt kezdődik és 1948 húsvétján ér véget.
Csaplár Ágnes, munkás származású, talpraesett, erős akaratú, éles eszű, művelt lány, nagyon vonzó egyéniség.
A középiskolát elvégzi, de apja szűkös munkabéréből az egyetemi évekre már nem futja. Orvos szeretne lenni, de irodai munkát kénytelen vállalni. Ott is megállja a helyét. Tatár György a német megszállás alatt a gyár főkönyvelőjévé nevezi ki.
Ágnest magatartása miatt feljelentik, mint kommunistát. Bujkálnia kell. Hónapokat tölt el kiürített raktárban, elszakítva családjától, amelynek férfitagjait már előbb munkaszolgálatra hívták be. Elszakítva szerelmétől, a művelt, világlátott, szellemes, cinikus és hitetlen pesti aranyifjútól.
A raktárból egy bombatámadás szabadítja ki az ostrom alatt. A szovjet katonák egy másik búvóhelyen, barátnője, András Kati munkahelyének pincéjében találnak rá.
Kiéhezve, lerongyolódva, de a felszabadult ember erős hitével áll be a MADISZ fiatalokkal együtt a romok eltakarítói közé, emellett dolgozik a hivatalában. A kenyérkereső férfiak nem térnek vissza a háborúból, ő tartja el a családot. Az egyetemre is beiratkozik, előbb a közgazdaságira, amelyet a hivatali munka mellett is tud látogatni. De régi vágyát – hogy orvosnak tanuljon – nem adja fel.
Ágnes rájön, hogy régi szerelme nincsenek céljai, ezért szakít a pesti aranyifjúval. Megismerkedik a gyári munkásból párttitkárrá lett, mérnöknek Homok Janival, aki mellett megtalálja a boldogságot.