01. Rákosi Viktor: Sáskajárás
02. Krúdy Gyula: Madame Louise délutánjai.
03. Rákosi Viktor: Javított és bővített sáskajárás.
04. Kosztolányi Dezső: Egy és más az írásról.
05. Rákosi Viktor: A sáskajárás vége.
06. Krúdy Gyula: Magyar író karácsonya.
07. Tömörkény István: Az öreg Weisz haragszik.
08. Krúdy Gyula: Téli szelek.
09. Bródy Sándor: Kaál Samu.
10. Ady Endre: A Török menyasszonya.
11. Krúdy Gyula: Középkori álom.
12. Cholnoky Viktor: A konyháról.
13. Tömörkény István: A barom körül.
14. Gárdonyi Géza: Néha az ember feledékeny.
15. Krúdy Gyula: Jézuska csizmája.
16. Tömörkény István: Csata a pitvarban.
17. Krúdy Gyula: Karácsony este.
18. Kosztolányi Dezső: Szemetes.
19. Ady Endre: A nyomorék Tar Pista.
20. Kosztolányi Dezső: Esti megtudja a halálhírt.
21. Tömörkény István: Vita a kutya miatt.
22. Kosztolányi Dezső: Világ vége.
Részlet a hangoskönyvből:
„Baj mindenütt van a kerek világon, ebbe belenyugodhatunk. Baj tehát van a Mári néniéknél is, akik kint laknak a város legvégén egy házban. A ház különb, mint bármelyik ház a kerek világon, mert nem lakók benne a Máriék, hanem ahogy a kiskapun belépnek, azontúl a tulajdon övék minden. Ez nagy öröm, amely annál nagyobb, mert csak tavaly vásárolták ezt a házat. Sok és hosszú időt töltöttek el a pénzkereséssel a Mári meg az Ádám. A Mári mosóné, az Ádám baggeros, mindketten beleőszültek, míg a ház árát összekeresték. Teljes hétszáz forintot kóstált a ház, míg a János bácsitól megvehették. E történetet a ház vételét illetőleg már máshol is említettem, mert a vétel után a boldogság a mosónén igen erősen mutatkozott. Egész életén át mint más lakója, zsöllérje tengődött. A maga házába jutván, eltelt a boldogsággal.
– Úgy lépek én be abba a házba, mintha az Isten házába mennék…
A tulajdonban pedig voltaképp kevés gyönyörűségük telik. Mári bejár a városba mosni; a kora hajnalokon elkövetkezik hazulról, a sötét utcákon vándorol, míg helyre ér, akkor mosókonyhák gőzébe áll, s ott van estig. Csak épp aludni ér haza. Hát ez ily robot, kivéve a vasárnapot, de akkor meg délután temetésekre kell járni: kissé úgy rézsút-szemköztformán állván a kis házzal szemben a temető.
– Jó ez így, ha közel van – véli az Ádám. – Innen fölösleges a temetési költség: akár lábon is áthajthatják az embert.
Ilyen előnyei vannak annak, ha valaki a temető körül köthet szoros barátságot a halállal. Szép volna mindez, ha Ádám mindig otthon tartózkodna, s ha a halál őt minden esetben, mikor éppen az elvitelére kedve van, itthon érhetné. Nincs azonban teljes boldogság a világon. Ádám csak télen van itthon, akkor pedig ritka a halál, mert a hidegben az sem szeret tartózkodni.”
A MAGYAR KLASSZIKUSOK VÁLOGATOTT MŰVEI II. HANGOSKÖNYV LETÖLTÉSE