A szerző több évig élt Haiti szigetén, hogy hiteles beszámolót írhasson a különös világról. Bemutatja a főváros Portau-Prince fehér és kreol arisztokratáinak, s mellette az elmaradott, archaikus faluközösségek életét. Hosszabb kirándulásai során a dzsungelekbe, az őserdőbe is eljut, ahová még a bennszülöttek is csak ritkán.
A könyvben olvashatunk a voodoo vallásról is. A voodoo egy olyan keresztény elemekkel átitatott vallás, amely megőrizte, vagy újraélesztette a primitív törzsi hiedelmeket. Szakrális kannibalizmus, misztikus szexuális táncok, csodaszerek készítése, varázslás, feltámadt lélektelen emberek, zombik.
Részlet a könyvből:
„És mi köze mindennek a Voodoo sötét rejtelmeihez? – kérdezhetnék önök; de azt gyanítom, hogy már tudják is. Az együgyű Louis volt az, senki más, aki útnak indított engem és utam folyamon, sivatagon és őserdőn keresztül, csúf szakadékokon és hegyomlásokon át végül is a Voodoo szentek-szentjéhez vezetett. Ez nem képes beszéd. Haiti, topográfiájára nézve, paradicsomok és poklok tropikus, össze-vissza, hol lesüllyedő, hol feltornyosodó országa, olyan, mintha őrültek építették volna. Vannak itt zöld cukornádat ringató édes síkok, pálmaszegélyezte korál partok, szörnyeteg, összekúszált növényzettel benőtt őserdők, kiszáradt sivatagok, ahol hegyesen és szőrösen felkél az obszcén kaktusz háromszor olyan magasra, mint egy lóháton ülő ember és ahol szalamanderek játszanak; vannak itt fekete canyonok, amelyek hirtelen négyezer láb mélységre süllyednek alá, és döbbenetes hegycsúcsok, amelyek kilencezer láb fölé emelkednek. De az az ösvény, amely elvezetett közöttük és amelynek végén egy éjszaka azután ott térdeltem végre a nagy Rada dobok előtt, tulajdon homlokom vérrel megjelölve – az az ösvény saját házam hátsó bejáratánál kezdődött és csak a kerten át vezetett szolgámnak, Louisnak csupasz, szerény tanyájára, ahol egy kis világosság égett.”
A BŰVÖS SZIGET KÖNYV LETÖLTÉSE