Rögzítések, jelenetek, továbbá egypercesre vetkőztetett történetek olvashatók a kötetben.
Részlet a „Halálsorsok” novellából:
„A pártés végigsétált a vonat mellett, ellenőrizte, útnak indulhat-e a szerelvény. Megállt a pakkvagon előtt, és biccentett a rámorduló konduktornak. A mozdony hatalmas robajjal indult meg. Húzta maga után a szénnel megrakott kocsikat. Fekete füstfelhőt pöfékelt és visított, miközben elhagyta az állomást.
Péter előugrott az árokból, és szaladni kezdett a vonat mellett. Felkapaszkodott, bevetette magát egy nyitva hagyott vagonba. Dohos szag csapta meg az orrát, a sarokban szétterített széna feküdt. Kinézett a kocsiból, párás levegőt fújtatva behúzta az ajtót. A kerekek sírtak. Befeküdt a vizes széna alá, összehúzta magán a rongyát, és dideregve várt, hogy átérjen a határon. Talán nem veszik észre a határőrök. Harmadnapja utazott már, fásultan; bambán egy ruhát terített maga elé, kipakolta élelmét.
A dióspusztai disznóvágások emlékei felett merengett: rokonok, lyányok és a reggeli pálinka a tavalyi tepertővel. Meleg füstös illatok az otthon messzi árnyékából. Nagyot kanyarított a szalonnából és csillogó szájával mormogott egy verset.
Feltárult a kocsiajtó, egy férfi mászott be. A hidegtől és a vodkától vöröslő feje, félelmet parancsolva nézett rá. Megfeketedett fogaival Péterre vicsorított. Késsel a kezében hadonászni kezdett. Oroszul üvöltött valamit, mint egy sakál, aki vért szagolt, meg társa bundáján. Elvette élelmét, majd a másik sarokba húzódott. Magába tömte a zsíros falatokat. Rabruhában volt, valamelyik táborból szökhetett meg. Miután zsákmányát megette, a sarokban állt, kigombolta nadrágját és összeszűkült szemmel odavizelt.”
A FÉRC MŰVEK KÖNYV LETÖLTÉSE