A szerzőnek ez a könyve igazi jótétemény ma, amikor a csatatereken és itthon küzdő, szenvedő népünk között megállás nélkül jár tábort a halál angyala, s hideg ujjának egy érintésére szívek ezrei törnek meg és tömegsírok ezrei domborulnak föl ismeretlen, bús tarlókon.
Részlet a könyvből:
„Két arca van a Halálnak.
Az egyik az őszi természet haldoklásában mutatja meg magát, a másik az emberi élet és sors tükörében.
Ősszel, amikor bágyadozó napfény, sárga levélhullás, síró szelek, sápadozó színek és szétfoszló illatok köntösében érkezik, mindig egyforma, mindig következetes a Halál.
Nem a véletlen, hanem az örökkévaló törvény képét hordozza. Nem is Halál a neve; sokkal inkább a Mulandóság törvényének nevezhető. Arcán nincs semmi félelmes vonás, sem kísérteties, sem gyötrelmes. Inkább fájdalmasan szép, édes-szelíd arca van.
Járván az őszi fák alatt, hervadozó kertekben, szinte megdöbbenve csodáljuk, hogy ezek a földbegyökerezett, tehetetlen rabok milyen mozdulatlan nyugalommal, alázatos-szelíden hajtanak előtte fejet Semmi, sem viaskodik vele a természetben. A természet nem ismeri a haláltusát. Szelíd mosolygással, ünnepi színpompában várja a véget. És mi titokzatos sejtéssel érezzük, hogy ez a Halál: jó.
A másik arca csak az emberek között ismeretes.
De nem is jól mondottuk. Így kellett volna mondanunk: a többi arcai. Mert az emberek között sohasem egyforma és következetes a Halál. Épen azért olyan félelmes, mert nem lehet kiszámítani. Nem törvényszerű nyugalmával, nem az óramű pontosságával jön. Legfőbb jellemvonása a Véletlen, az Esetleges. Nem mintha bizonytalan lenne, mert eljön bizonyosan. De hogyan? mikor? — ez az emberek fiainak örökös, szívszorongató problémája. Ez az oka, hogy az emberek között leveti személytelen, természeti jellegét. Mint egy szeszélyes zsarnok, alakoskodik, játszadozik a szívünkkel.”
A HALÁL MYSTERIUMA KÖNYV LETÖLTÉSE