AZ EMLÉKSOROK 1848-1849-BŐL NAPLÓ ONLINE OLVASÁSA
Jókai 1848-49-ben naplót vezetett. Tardonai bujdosása közben egy hölgynek ajándékozta a kéziratot, amely így Caracasba került. Csak több, mint száz év múlva került haza. Hosszú lappangás és hányódás után 1980-ban látott napvilágot.
Közvetlen, friss és elemi erejű képet ad a szabadságharc résztvevőinek és tanúinak benyomásairól, helyzetértékeléseiről, reményeiről és rossz előérzeteiről.
Részlet a könyvből:
„A móri csata elveszett.
Mégpedig oly elhatározólag: hogy többé a Dunán túl derék ütközetet elfogadni lehetetlen.
Perczel seregének összeszedhető része Fehérvárig vonult vissza, egyes maradékerők egész Pestig futottak.
A kormány a leverő hírt jónak látta a közönséggel tudatni, rövid falragaszban hirdetve: hogy Perczel hadserege szétveretett, s e hír hatását ama másik által enyhítve: hogy Bem Kolozsvárt elfoglalta.
A közönségre nézve ez utóbbi hír nincs akkora hatással, mint a kormányra.
A horvát bán egy elfogott futárjánál több iratok között egy kisded mappát találtak, melynek sajátságos jegyeiből körülbelöl ki lehete találni a császári seregek operacionális tervének főbb momentumait.
Nyolc táborhely volt e mappára rajzolva, hihetőleg koncentrálási helyek:
1. Nagyszombat. – Kassa. – Szatmárnémeti.
2. Fehérvár. – Kolozsvár.
3. Soron. – Titel. – Temesvár.
E nyolc táborhely mintegy paralelogramm fogja körül a magyar csaták színhelyeit.
A mappára még két város neve volt fölírva, egyéb semmi. A többi csak színekkel volt sajátszerűleg illusztrálva.
E két város: Pest és Debrecen.
Tehát a császáriak jó előre sejték: hogyha a magyar kormány Pestet elhagyni lesz kénytelen, Debrecent választandja centrumul.”
AZ EMLÉKSOROK 1848-1849-BŐL NAPLÓ ONLINE OLVASÁSA