Károly Gusztáv svéd király erős sereggel betör Lengyelországba, elfoglalja Varsót, Litvániát, Krakkót. Segíti ebben a széthúzó lengyel főnemesség is.
János Kázmér gyenge kezű uralkodó, vesztes csaták és megfutamodások után elmenekül Sziléziába. Azonban szabadságot ígér a népnek, s az újjászerveződő lengyel hadak megfordítják a háború menetét. Ennek legfontosabb eseménye Czestochowa ostroma, ahol a védők sikeresen állnak ellen. Varsó visszafoglalása után az oliwai béke lengyel győzelmet hoz.
Csaták, szerelmek, hazaszeretet és árulás, hősiesség és gyávaság…
„- Wiersull vagyok, régi kapitánya a Wiszmoviecki Yarema herceg tatár csapatának. A szülővárosomban igyekszem katonát toborozni, mert újabb háborús híreink vannak. Kegyelmességed számára pedig levelem van Szapieha nagyhetmantól.
– Ismét háború van kilátásban? – kérdezte szemöldökét összeráncolva Kmicic. – Mit beszél ön?
– Ez a levél majd mindent megmagyaráz, jobban, mint én – szólt Wiersull és átnyújtotta a hetman levelét.
A levél így szólt:
«Kedves Babinics uram! Újabb vízözön fenyegeti a hazát: a svédek Rákóczival szövetkeztek. Elhatározták, hogy feloszlatják Lengyelországot. Nyolcvanezer magyar, erdélyországi, oláh és kozák közeledik; minden pillanatban átléphetik határunkat. Kérem kegyelmedet, siessen lovasságával, amennyire csak lehet, délnek. Velünk Brzeszcnél fog találkozni. Onnan majd még messzebbre küldöm kegyelmedet! Goszievszki Szamogátiát védi. Periculum in mora! Még egyszer figyelmébe ajánlom a sietséget, bár azt hiszem, hogy hathatósabb ösztökélésre nincs szüksége, mintha azt mondom: hazánk halálos veszedelemben van!»
Mikor Kmicic elolvasta e sorokat, a levél kihullott kezéből és gyöngyöző homlokát törülgette. Végre Wiersullhoz fordult és halk, fojtott hangon kérdezte:
– Miért marad Goszievszki Szamogátiában és mi a fenének küldenek éppen engemet délre?
Wiersull a vállát vonogatta:
– Azt kérdezze meg kegyelmed a hetmantól…
Egyszerre elöntötte Andrást a düh:
– Na, én pedig nem megyek innen! Értette?
– Értettem – felelt Wiersull. – Én parancsot kaptam, hogy adjam át a levelet; azt átadtam és odébb megyek.
Igy szólva, megfordította lovát és elvágtatott.”