A történet 1885-ben, a Mahdi-felkelés idején játszódik.
Két gyereket – Staśt és Nelt – elrabolnak Mahdi hívei, hogy kiváltsák értük vezérük rokonait az angolok fogságából. A gyerekeket Kelet Afrika végtelen térségein keresztül hurcolják elrablóik. Később – mikor Staśnak sikerül megölni a kegyetlen beduinokat – egy néger rabszolgafiú és egy rabszolgalány, valamint hűséges kutyájuk társaságában, számos kaland, veszély és váratlan találkozások közepette, végül visszakerülnek kétségbeesett szüleikhez.
Közben pedig megismerkedhetünk Afrika csodálatos tájaival, növény- és állatvilágával, különös természeti jelenségeivel és lakóival, a vadonban élő különféle törzsekkel.
„Staś Port Saidban született, s ott nevelkedett a csatorna mellett, ott érte meg tizennegyedik életévét. Apjának mérnök társai ezért a sivatag gyermekének nevezték. Később, már iskolás fiú korában, a szünidők alatt gyakran elkísérte apját vagy Rawlison urat távoli kirándulásokra, a csatorna mentén Port Saidtól egészen Szuezig, mert a mérnököknek időnként hivatalból ellenőrizniük kellett a gátépítési és kotrási munkálatokat. Ismert is mindenkit, a szakosztály minden tisztviselőjét, mérnökét és munkását, arabokat és négereket egyaránt. Mindenütt ott lábatlankodott, mindenüvé befurakodott, kirándult a töltésen jó messzire, csónakázott a Manzalai-tavon, s néha bizony nagyon is mélyen bemerészkedett. Átkelt az arab partra, s ha megkaphatta bárkinek a lovát vagy a tevéjét vagy akár csak a szamarát, legott felpattant rá, sivatagi harcosnak képzelte magát, s – ahogy Tarkowski mondta – ficánkolt, mint egy vad csikó. Általában minden szabad idejét a vízparton töltötte.