Ljubov Andrejevna Ranyevszkaja öt évig élt külföldön, és a családja Párizsból hazaérkezését várja. Anno „rosszul” házasodott, nemesember helyett egy ügyvédhez ment férjhez, aki kártyázott, részegeskedett és hat éve meghalt. Egy hónappal később kisfiuk a folyóba fulladt, és Ranyevszkaja fájdalmában külföldre menekült. Új szeretője oda is követte, de miután az asszonyt minden pénzéből kiforgatta, otthagyta őt. Az álmodozásra hajlamos Ánya – Ravenszkaja 17 éves lánya – elutazott Párizsba, hogy hazahozza anyját felejteni.
A szolgálólánnyal együtt Jermolaj Alekszejevics Lopahin várja őket, akinek apja még a család jobbágya volt. De ő – az egykori parasztfiú – már újgazdag kereskedő. Itt van Varja- Ravenszkaja 24 éves fogadott leánya -, aki most a gazdaasszony szerepét tölti be a házban. Ha a szóbeszéd igaz, akkor az újgazdag kereskedő felesége lesz. Szemjon Pantyelejevics Jepihodov, az ügyetlen könyvelő is szerelmes. Ő a szobalánnyal készül házasságra lépni.
Öt év után hazaérkezvén Ranyevszkaja azt tapasztalja, hogy otthonában minden a régi. Leonyid Andrejevics Gajev, a régi vágású, élhetetlen bátyja biliárdozásban és céltalan fecsegésben leli kedvét. Nem változott Firsz, a nagyothalló 87 éves inas sem. Petya Trofimov – az elhunyt kisfiú egykori házitanítója – megöregedett ugyan, mégis „örök diák” maradt. Lopahin bejelenti, hogy ha augusztus 22. napjáig nem fizeti meg a család a felhalmozott adósságot, akkor a birtokot és a cseresznyéskertet elárverezik. Azzal a megoldási javaslata áll elő, hogy a cseresznyéskert kivágásával, a birtok felparcellázásával és a nyaralótelkek bérbeadásával a helyzet megmenthető. A kormányzóság legszebb cseresznyéskertjének kivágásáról Ranyevszkaja és testvére persze hallani sem akar…