Orgon, a párizsi polgár családjába fogadja az álszent Tartuffe-t, aki teljesen feldúlja a család nyugalmát. Orgon közli lányával, hogy korábbi ígéretével ellentétben nem adja szerelmeséhez, Valérhez, Tartuffe-nek szánja. A harc Marianne boldogságának megmentéséért, és az álszent leleplezéséért folyik. Orgon egy idő múlva tisztán lát, s kiutasítja házából a képmutató álszentet.
A meggondolatlan Orgon nemcsak vagyonát adta Tartuffe-nek, hanem veszélyes titkokat is rábízott. Tartuffe visszaél ezzel, s feladja Orgont a királynál. De a király Orgon régi szolgálataira emlékezve megbocsát a férfinek, Tartuffe pedig – akiről kiderül, hogy régóta körözött gonosztevő – börtönbe kerül.
Részlet a könyvből:
„PERNELLE ASSZONY Gyerünk, Flipote, gyerünk, csak szabadulni tőlük!
ELMIRA Már annyira siet, hogy követni se győzzük.
PERNELLE ASSZONY Hagyd ezt, menyem, maradj, ne is kísérj tovább,
Nekem nem kellenek e ceremóniák.
ELMIRA Nem teszünk egyebet, csak ami kötelesség.
De hova megy, anyám, miért ez a sietség?
PERNELLE ASSZONY Mert ami itt folyik, már nem is nézhetem.
Törődtök is vele, hogy mi tetszik nekem!
Nincs ínyemre sehogy ez az itteni élet,
S úgyis csak falra hányt borsó, amit beszélek.
Itt szájas mindegyik, nektek semmi se szent,
Még egy cigánytanyán, ott is nagyobb a rend.
DORINE Ha…
PERNELLE ASSZONY Higgye el, szívem, hogy ez sehol se járja:
Még a komorna is pimasz és jár a szája,
Mindenbe beleszól és véleménye van.
DAMIS De…
PERNELLE ASSZONY Te egyszerűen ostoba vagy, fiam.
Ezt én, a nagyanyád mondom neked, s apádnak
Megmondtam százszor is, hogy milyen mákvirág vagy,
Minél nagyobb leszel, csak annál léhütőbb
S nem teszel egyebet, csak keseríted őt.”