Spiró György Honderű című komédiája 1997-ben született. A színhely özvegy dr. Belogorodszky Aurélné, Annamari nevű, nyolcvankét éves nő lakása. Annamarihoz egy középkorú végrehajtó, bizonyos Vancsura érkezik, aki a 82 éves doktor Frídhoffal egyetemben kénytelen-kelletlen szemtanúja és egyben tanúja lesz a lakásban Pukánszky és Zoltánffy, azaz két öregúr között lezajló párbajnak.
Részlet a könyvből:
„ZOLTÁNFFY Drága Annamary, nekem hatvan éve más sem jár a fejemben! Én titokban a maga minden félrelépését följegyeztem…
ANNAMARY Akkor miért nem kért meg előbb?
ZOLTÁNFFY Mert hol maga volt férjnél, hol én voltam nős. Hol maga volt börtönben, hol én voltam internálva…”
„ANNAMARY Kötünk házassági előszerződést, vagy mi a neve… A vagyonunk külön marad… Én a saját lakásomban maradok, és maga is a sajátjában… Ne üvöltsön, még nem a férjem!… Hogy miért? mert magának olyan zseniális ötletei is támadhatnak, hogy az egyik lakást adjuk ki, és akkor éjjel-nappal szagolhatom a maga hónaljszagát… én abból már kinőttem…”
„Tahókardia. A bunkokrácia foglalkozási betegsége.”
„ANNAMARY Nem az a baj, hogy megöregszik az ember. Az a baj, hogy a vágy nem öregszik.”
„Tűrni és szenvedi egyszerűbb, sőt kívánatosabb, mint felelős döntést hozni, amikor még lehet.”