Ehhez a könyvhöz láthatatlan kezek vezettek el. A novellák szívbemarkolóan derűsek és tiszták. Az író gyermekszemmel láttatja a történeteket.
Tartalomjegyzék:
Hallatlan kíváncsiság
A mazsola
Megfagyott gyermek
A pintyőkék
A kis urfi jár
Fiu és leány
Böske
A vihar és a napfény
Palika jó
Balzsam egy sebre
Karácsonéji álom
Pitypalatty
Világtalan Miksa
Nem a legárvább
Fűtőék
A tükörkép
A papa esett ki
Virradatt előtt
Részlet a könyvből:
„MEGFAGYOTT GYERMEK.
Egyedül vagyok. Este van. A kályhám dorombol. A szél havat csap olykor az ablakomhoz.
Mához egy hétre karácson.
Még önnek kell irnom valamit tisztelt szerkesztő uram, ami nem hosszú, nem rövid. Kánikula nem izzasztja benne az alakokat. Ellenben hó, hideg bőven jut nekik. Hideg csikorog és a szél őrülten tombol benne, mint ez egy téli novellához illik is. Tudom továbbá, hogy egy szép asszony vagy egy szép leány tetszik önnek s az ön véleménye szerint valami ügyes vonatkozás a karácsonra mindig jóhatásu. De a legeslegfőbb kellék az, hogy a novella olyan legyen, hogy karácsonra kész legyen.
Valami névtelen borzongás futkároz rajtam, valahányszor kitűzött napra kell irnom. Ma este is úgy voltam. A pipám füstjén keresztül némi aggodalommal néztem a semmibe. A semmi jó novellaraktár, csak el kell találni a nyitját.
A kályha gúnyosan nézett rám a két vörös szemével és rekedten nevetett.
Egyszer csak kinyilik az ajtóm és beballag egy kis rongyos, idegen gyerkőce.
Hogy téved ez ide?
Hogy jött be az ajtón?
Mondom, rongyos volt a nyomorult kis ördög. A haján hó fehérlett. Azt sem lehet mondani, hogy cipője van, de azt sem hogy nincs. Keze, lába kék. Egyet-kettőt ugrott a szobám közepén és hozzácsapkodta a tenyerét a vállaihoz. Azután a kályha elé állott, és felém fordulva, nézett halványan, szomorúan.”
A HALLATLAN KÍVÁNCSISÁG KÖNYV LETÖLTÉSE