Fernando Pessoa, a világhírű portugál költő filozofikus vallomás-regényének hőse és írója is a szerző egyik alteregója: Bernardo Soarez. Magányos megfigyelésekben, elmélkedésekben, rácsodálkozásokban kiapadhatatlan alkotás.
Részlet a könyvből:
„Van Lisszabonban néhány olyan étterem vagy inkább étkezde, amelyben egy szolid kiskocsma hangulatát felidéző terem fölött egy másik, emeleti terem is található: ez lehangoló és házias kinézetével olyan falvaknak a vendéglőire emlékeztet, ahová nem jár vasút. Ezekben a fölső termekben, amelyeket hétköznaponként alig látogat valaki, gyakran találkozhat az ember különös szerzetekkel, érdektelen figurákkal, az élet számos mellékszereplőjével.
A nyugalom utáni vágy és a mértéktartó árak következtében életem egy időszakában állandó vendége lettem egy ilyen emeleti teremnek. Így történt, hogy amikor – hét óra tájban – vacsorázni jártam, újra meg újra összetalálkoztam valakivel, aki lassanként fölkeltette a figyelmemet, bár eleinte érdeklődésre sem méltattam.
Harminc év körüli, sovány férfi volt, inkább magas, mint alacsony; ültében erősen meggörnyedt, de ha állt, kevésbé látszott görnyedtnek, némiképpen hanyagul, de nem elhanyagoltan öltözködött. Halavány és érdektelen arcát a szenvedés kifejezése sem tette érdekesebbé, és nehéz volt meghatározni, hogy miféle fájdalom tükröződik az arcán – többféle is tükröződhetett, nélkülözések, szorongás, és az a fajta szenvedés, amely a sok gyötrődésből fakadó közöny eredménye.
Mindig keveset vacsorázott, és utána maga sodorta a cigarettáját. Különös pillantással méregette az ott ülő embereket, nem bizalmatlanul, hanem valamiféle sajátos bizalommal; de nem úgy nézegette, mintha valamit is fürkészne, hanem mintha csak általában érdeklődne irántuk, és nem akarná megőrizni a vonásaikat, vagy nem érdekelnék lényük apró megnyilatkozásai. Ez a különös vonása tette számomra először érdekessé.”
A KÉTSÉGEK KÖNYVE CÍMŰ KÖNYV LETÖLTÉSE