AZ EMLÉKEK SZAKÁCSKÖNYVE KÖNYV LETÖLTÉSE
Krúdy Gyula egyik őse olasz szakács volt, aki Beatrice királynővel települt át Magyarországra, hogy Mátyás udvarában süssön-főzzön jó falatokat.
Talán azért értett az író oly kitűnően a gasztronómiához? Sok-sok írásából válogattuk a következőket, örömet és jó egészséget, kitűnő étvágyat kívánva az olvasóknak! Ezt célozza az a levélrészlet is, amelyben az ifjú Krúdy baráti vacsorát rendel:
„Az első fogás magyaros töltött káposzta legyen… A vékonyra vágott káposztát két nappal előbb főzesd meg jó puhára, és csak azután rakasd bele – összefőzésre – a szükséges kellékeket, nevezetesen vastag marhaszegyet, füstölt disznóhús zsírosabb részeit, nem feledkezvén meg az oldalasok, csülkök, körmök, pirított füstölt szalonnák, ízesítő fűszerek, bors, paprika, babérlevél, kaporról sem… Második fogás apróra pirított, töpörtyűs, juhtúrós galuska legyen. Amennyiben akadnának közöttünk kákabélűek, ezek részére rummal leöntött csurgatott palacsintát javallok.”
Részlet a könyvből:
„A szakácsnak a böftök mellett kell állni
„A borsostokány tudta, hogy milyennek kell lennie, amely tudományt kevesen ismerik az emberek közül.
A kiszolgált katona pincér az asztalra helyezte a tálkát, de újabb tányért nem adott mellé, mintha e néma jeladással utasítaná a vendéget, hogy a zónatokányt a tálkából kell elfogyasztani, aztán megállott ugyancsak nem nagy távolságnyira, hogy Kápolnai esetleges megjegyzéseit nyomban átvehesse. Így áll a sekrestyés az oltár oldalán, ahol mondjuk, hogy éppen esketést végez a pap a gyakorlatlan esküvők között. Így áll a kis ház a nagy ház mellett, a tanítvány a mester és Reding Itel Stüsszi vadász mellett. Régi pincérdorgálással megkedvesítették magukat. Ugyanezért Kápolnai elég nyájasan szólt a pincérhez:
– Csak azt akarom mondani, hogy ezt a tésztát nem nokedlinak hívják, hanem nockerlinek. Mint ahogy a regényírót, akiről mostanában szállodát neveztek el Londonban, nem Thackeray-nek hanem Szekérnek hívják.”