A MAGYAROS ÉS TÁJJELLEGŰ HÁZI PÁLINKAFÉLÉK KÉSZÍTÉSE KÖNYV LETÖLTÉSE
Ez a kötet a régi-hagyományos, pálinkaszerű, tömény szeszes italok készítését ismerteti. A leírások általában könnyen megérthetők, és kipróbálásuk nem okozhat gondot azoknak, akik már készítettek (vagy pároltattak) saját erjesztésű pálinkát.
Részlet a könyvből:
„A Kárpát-medencei gabona-pálinka főzések széles körű elterjedése a XIV. századra tehető. Először a Felföld északi és keleti részén, ahol már korábban is ismert volt. Tény, hogy a sörfőzéssel egyidejűleg vált egyre népszerűbbé a szeszlepárlás is. Feltehetően azért, mert a gabona-pálinka készítés és a sörfőzés műveleteinek jelentős része igen hasonló. A könnyebb megértés érdekében felületesen akár úgy is mondható, hogy a gabona-pálinka: egy valójában malátasör párlat, amelyet utólag érlelhettek, ízesíthettek. Főleg azon vidékeken készítették, ahol nem termett elég gyümölcs, és szőlőtermesztés-borkészítés is gondot okozott.
Néhol répa-léből is főztek pálinka-szerűséget, de leginkább csak szükségből. Viszont a XIX. századi cukorrépa-termelés fellendülésével a répa- és melasz-szesz főzése általánossá, szinte iparszerűvé vált. Ekkor terjedtek el a pityókából (burgonyából) és csicsókából erjesztett-párolt italok is, e jövevény növények térhódításával egyidejűleg. Főleg azért, hogy drágább és néha szűkében lévő kenyérgabonát ne pazarolták szeszfőzésre. Különösen Erdélyben és Felvidéken vált széles körűvé az ilyesféle gabona-pótlós szesz-főzés.
A MAGYAROS ÉS TÁJJELLEGŰ HÁZI PÁLINKAFÉLÉK KÉSZÍTÉSE KÖNYV LETÖLTÉSE