Amióta Oroszlánszívű Richard a Szentföldre ment harcolni a pogányok ellen, keserves napok virradtak Angliára. Testvére, János herceg került hatalomra, kinek gonoszságáról országszerte legendák keringenek. Ráadásul kivételező magatartásával pattanásig feszítette az országban élő normannok és szászok közötti viszonyt. A szász Cedricet az ország gondjai mellett személyes bánat is nyomasztja. Brian de Bois Guilbert templomos lovag azt terjeszti fiáról, Ivanhoe-ról, hogy elárulta urát, Richard királyt…
Részlet a hangoskönyvből:
„- Szent Withold átka csapjon ezekbe a büdös disznókba! – kiáltott fel Gurth, és fülsiketítő hangokat fakasztott kürtjéből. Így próbálta összeterelni szétszórt kondáját, mely harsány röfögéssel felelt a kürt recsegő szavára. Nem volt kedvük búcsút mondani a kövér tölgymakkból és bükkmakkból álló pazar lakomának, vonakodtak elszakadni a folyócska mocsaras partjától, ahol néhány közülük nyakig merült a jó meleg sárba, és kénye-kedve szerint hempergett benne, mit sem törődve őrzőjük nógatásával. – Szent Withold átka csapjon beléjük, de belém is! – folytatta a kondás. – Kutya legyen a nevem, ha a kétlábú farkas nem ragad el közülük néhányat, mielőtt beesteledik! Hé, Fangs! Fangs! – kiáltotta torkaszakadtából bozontos kutyájának, amely olyan volt, mint egy agár, egy szelindek és egy farkaskutya furcsa keveréke. Sántikálva loholt gazdája után, mintha segíteni akarna neki a makrancos disznók összeterelésében; de akár tudatlanság volt az oka, akár rosszindulat, annyi bizonyos, hogy a furcsa kutya inkább szétkergette, mintsem összeterelte őket, és csak növelte a bajt, amelyen segítenie kellett volna. – Az ördög bújjon abba az átkozott erdőfelügyelőbe, aki levágatta a kutyáink körmeit, hogy ne lehessen hasznukat venni az erdőben! Gyere, Wamba, segíts nekem, mutasd meg, hogy mégiscsak férfi vagy! Kerüld meg a dombot, hogy a hátuk mögé juss. Ha odajutsz mögéjük, úgy terelheted őket magad előtt, mint a legszelídebb bárányokat.
Ám Wamba meg se moccant ültő helyéből.
– Ha éppen tudni akarod – felelte -, most kértem tanácsot a lábaimtól ebben a dologban. Mindketten úgy vélekednek, hogy felségsértést követnék el magasztos személyem és királyi öltözékem ellen, ha begázolnék ebbe a latyakba. Így hát, kedves Gurth barátom, azt ajánlom neked, hogy hívd vissza kutyádat, és bízd a kondát sorsára. Ha véletlenül erre vonuló katonákkal találkoznak vagy vándor zarándokokkal avagy közönséges szegénylegényekkel – egyre megy! Mindenképpen az történik velük, hogy mielőtt felkel a nap, normannokká változnak, ami nagy kitüntetés, nem igaz?”
AZ IVANHOE HANGOSKÖNYV LETÖLTÉSE