John Reed alias Edgar Pipe, a betörőkirály álnéven, mint „detektív” szorgoskodik és szélhámoskodik elmaradhatatlan és hűséges társa, Edith oldalán. Válogatatlan eszközökkel próbálja rendezni zilált anyagi helyzetét. Kiderül, hogyan boldogul…
„Homlokomra csaptam: Íme a foglalkozás, amelyet keresek!… Hát van valaki, aki nálam alkalmasabb nyomozásra, kutatásra, megfigyelésre?…
Tapasztalataimat én is a rendőrség révén szereztem, hiszen éppen előlük való állandó menekülésem közben tettem szert minden ravaszságomra és fortélyomra. Több mint tíz éve folyik a harc köztem és a detektívek között… Ismerem valamennyi fogásukat, sőt talán jobban mint ők maguk… és most csak a szerepeket kellene felcserélni.
Edgar Pipe, a betörő, átalakul magándetektívvé és gyors eredménnyel nyomoz, kutat, megfigyel. Teljes diszkréció biztosítva….
Persze, az ilyen diszkrét nyomozások folyamán gyakran alakul úgy a helyzet, hogy előnyömre használhatom ki. A felek majd beavatnak családi titkaikba, apró botrányokba… és íme, itt a kincsesbánya, az aranyat ontó tárna, amely után eddig hiába kutattam.
Döntöttem. Magánnyomozóirodát nyitok valahol a belvárosban. Csak alkalmas helyiséget kell még találnom és ez, azt hiszem, nem lesz túlságosan nehéz, mert manapság rengeteg olcsó lakás áll üresen. A feleket pedig majd magamhoz édesgetem néhány hatásosan megszövegezett apróhirdetéssel…
Tudtam, hogy sorozatos balszerencsém nagyon csökkentette Edith előtt tekintélyemet, de most biztos voltam benne, hogy nemsokára újból a régi Edgar Pipe leszek számára, Edgar Pipe, akinek egykor oly gyakran mondogatta, haját simogatván: «Drága kis Edgarom, micsoda édes gazember vagy te…»
Ez az édes gazember rövidesen újból meg fogja mutatni, hogy mit tud.”