„Nem kell kapkodni, meg lehet csinálni azt a felkelést szép nyugodtan – – biztos kézzel – – előkészítve… Zrinyi se rohant ki csak úgy az ágyból, hanem előbb előkészült… Kérem, tanár úr, én készültem…
Arra semmi szükség nincsen, hogy az ember azért mindjárt kidugja a lábát a takaró alól, ilyen hidegbe… Persze, a harisnya, az fontos, ha fel akar kelni az ember… de csak óvatosan, kedves Bauer, csak óvatosan… Így, szépen, lenyúl az ember a szék alá, óvatosan felkaparja a harisnyáját… így… behúzza szépen a takaró alá… hogy én minek dugjam ki azért a lábam?…nevetséges, itt is fel lehet húzni a takaró alatt… Na, ugy-e!… tyű, ott oldalt bejön a hideg…Kapitány úr, kapitány úr, léket kapott az ágy, Némó kapitány, mingyárt elsülyed… ezt be kell tömni… hú! de jó.”
„nekem itt sürgős és halaszthatatlan feküdnivalóm van itt az ágyban… ezt rögtön el kell intézni… ezt a fekvést… mert már hét óra is lehet…”
Csak szöveg:
Képekkel: