Ki ne ismerné a verhetetlen tizenegy, vagy a zöld-fehér menyasszony történetét?
Nemcsak a sportról szóló történetek kaptak helyet a kötetben, olvasható itt Lakinger Béla zsebcirkáló hiteles históriája is.
Részlet a könyvből:
„H. Kovács kiterítette a Képes Sportot maga elé a 8888-as Italbolt ivópultjára, és sokáig nézegette azt a térképvázlatot, mely a Ferencváros labdarúgócsapatának afrikai-ázsiai túratervét ábrázolta. Végül is lekicsinylően legyintett, és az ivópult körül álldogálókhoz fordult:
– Nincs az uraknál véletlenül ötszázezer forint?
– Nincs.
– És öt?
– Annyi van.
– Akkor hozzanak nekem egy fröccsöt. – Beleivott a poharába, és újra a térkép fölé könyökölt. – Tíz az egyhez lehet fogadni nálam, hogy az, aki ezt a térképet rajzolta, sohasem látta az Atlanti-óceánt. Nézzék meg: Golf-áramot ír a helyes Gól-áram helyett, de ez még nem is annyira bosszantó, mint hogy elfelejtette berajzolni a Mikulás-szigetcsoportot, mely az én számomra örökké emlékezetes marad.
Hátul megszólalt az örökké gúnyolódó Rizsa:
– Mikulás-szigetcsoport? Jó, hogy nem Hamvazószerda-félsziget! Maga is kimehetne, Kovács, a Keleti pályaudvarra, hátha valamelyik vonattal megjön az esze.
H. Kovács úgy tett, mintha nem hallotta volna ezt a gúnyos hangot.
– A lehető legrendkívülibb történetet akarom most elmondani az uraknak. – Figyelmeztetően felemelte a hangját. – Nem kell külön hangsúlyoznom, hogy teljes diszkréciót kérek. Ezt a történetet a titok sűrű homálya fedi. A részleteket csak én ismerem és néhány rendkívül magas állású illető.
– És még nem mondta el senkinek?
– Csak a nagybátyámnak, de ő szegény már kint van a Kerepesi temetőben.
– Mikor halt meg?
– Nem halt meg, temetőőr. Azelőtt a közértben dolgozott, de leltárhiány miatt kirúgták. Még egyszer figyelmeztetem az urakat: beláthatatlan nemzetközi következményekkel járna, ha illetékes helyen tudomást szereznének arról, hogy a titok kipattant. Az a legkevesebb, hogy az emberek százai lennének öngyilkosok, de világméretű politikai és kereskedelmi szerződések borulnának fel. – Az előbbi közbeszóló felé nézett. – Maga, Rizsa, előre kételkedett a történet igazságában; ha jól értettem artikulátlan dadogását, valami Hamvazószerda-félszigetről is viccelődött. Bár a maga sértései leperegnek rólam, a többi úr kedvéért, akik lesznek szívesek még egy fröccsöt hozatni, készséggel szolgálok bizonyítékokkal. – Ujjával a túratérkép egyik üres pontjára mutatott. – Menjen el, Rizsa, a Mikulás-szigetcsoport fővárosába, Port Saint Mikulásba, a városháza tornyán egy aranyozott kakasfigura áll. Ettől a kakastól kétezer-négyszázhatvan kilométerre északra, tizenöt és fél ezer láb mélységben egy zsebcirkálót fog találni, orrával a fövenybe fúródva.”
A FERENCVÁROSI KOKTÉL KÖNYV ONLINE OLVASÁSA