AZ INDUL A BAKTERHÁZ HUMOROS REGÉNY LETÖLTÉSE
Nehéz az élet a tanyavilágban. Regős Bendegúz, az égetnivalóan rossz gyerek sokat tudna róla mesélni.
Gyerekkorában sokféle dolgot tartottak felőle: hogy csodagyerek, meg hogy akasztották volna fel kétnapos korában, mert nem lesz belőle becsületes ember. Mivel nehéz körülmények között élnek, ezért az édesanyja elszegődteti a bakterházba, tehénpásztorként szolgálni. A kisfiú a bakterházhoz kerülve szenved a pénzéhes lókupec, Toppancs Miska, a Patás; a lusta bakter, Szabó Sándor; a Fukar Paraszt, de legfőképpen a Büdös Banya miatt. Bendegúz ezért sok csínnyel és komiszsággal igyekszik bosszút állni rosszakaróin. A „jó tanácsokat” a szomszéd bakterbódé iszákos vasutasától, Koncz Bácsitól kapja.
Egy meghiúsult lakodalom, egy átvágott marhakereskedő, éléskamrafosztás, valamint még egy halott kísértet megjelenése is a csínytevések között szerepel.
A fiú minden furcsa történést memoárba szed, amit tapasztal.
Részlet a könyvből:
„Nem tudom, miért, mostanában kimondhatatlanul haragudott rám az öregasszony. Ahol ért, ütött-vert, egy perc megállásom se volt előtte. Már elkeseredtem volna, ha nincs kéznél a babonamadzag, amitől még olyan veszedelmes ember is megszelídül. Ez a mi ténsasszonyunk olyan fürge lett a nagy tragédia óta, hogy mindennap körülkergetett az istállón. Komolyan féltem, hogy beszorít valamelyik sarokba,. és szétveri a tudományt a fejembe.
Pénteken délbe megint nekem szaladt a ténsasszony. Mondom aztán szombaton:
– Most leszámolunk !
Evvel mentem föl a padlásra, a rossz csizmaszárbul kiöntöttem a finomra vágott babonamadzagot. A dolog éppen kapóra gyütt volna, mert a bakterom felesége újra elment nyavalyáskodni a falujába. Ez is betegnek tettette magát, és én ennek se hittem, mint ahogy nem hiszek én az egész bakterháznak sem.
Szóval, úgy volt, hogy leszámolok a ténsaszszonnyal, és aztán nem történt semmi más, mint hogy szaladtam, ahogy csak bírtam, ő meg utánam… Kis híja, hogy meg nem fogott megint. Így éltem naprul napra, ezer veszedelem között csuda, hogy kibírtam!
A ménkű azután akkor csapott be csőstül, mikor egy este megjött a patás ember. Őrúla már teljesen el is felejtkeztem. A patás azt beszélte a bakteromnak, hogy itt szerzett istállót a halmi erdő mellett, ezután majd onnan jár be a csütörtöki vásárra… Emiatt igen nyugtalan lettem. Meg is mondtam a bakteromnak, hogy elmegyek a háztul, ha Miska bácsi végleg idegyün lakni. A bakter megnyugtatott, hogy csak este jár ide, mivel unatkozik.
Csakugyan elgyött a patás minden este. A banyával olyan jóba voltak, hogy örökösen öszszekacsintottak. Gondolkoznom köllött ilyen dolgok miatt, nehogy összeesküdjenek ellenem. Én úgy terveztem, hogy majd összeházasodnak, mert igen szép egy pár cseléd lett volna belőlük. Meg olyanformán is gondoltam, hogy a patás, ha csakugyan beleszeret a ténsasszonyba, hát elviszi az istállójába, akkor aztán nekem itt is olyan szép életem lesz, amilyen még soha. De ha ittmarad, akkor nekem végem van. Édes Istenem! – gondoltam – milyen jövő leselkedik rám?.. Zavaros világ volt ez. Sose tudtam, hányadán vagyok. Úgy láccott, a bakterház vezetését végképpen elvesztettem.”