Csipisz se nem erős, se nem bátor, sőt még csak nem is jó tanuló. Vagyis olyan, amilyen nagyon sok gyerek. Ráadásul egy egészen más világba csöppen, mint ahol addig nevelkedett. A család egy épülő lakótelep új házába költözik és Csipisznek ott kell megtalálnia új barátait. Vajon jól választ-e, vajon miféle izgalmas és szomorú kalandokat kell végigélnie, és vajon sikerrel szembeszállhat-e Bubuval, a kis huligánvezérrel? Vajon győzhet-e egyáltalán egy vézna, ijedős kisfiú?
Részlet a könyvből:
„Vannak mondások, amiket kapásból megjegyez az ember.
A Hajós apjának volt egy haláli nagy mondása, amely belefészkelte magát Csipisz kobakjába. Egy héttel ezelőtt hangzott el, a ház előtti pampán megtartott lakógyűlésen, pontosan három nappal azután, hogy a lakók beköltöztek az F 6-os épület harmadik lépcsőházába.
Rettentő muris volt a szitu. Minden családból egy főt kértek meg a részvételre, de egyben közölték azt is, hogy aki ülni akar, az vigyen magával széket vagy sámlit. Nagyterem híján a gyűlés helyét közvetlenül a ház előtt jelölték ki. A széklábak belesüppedtek az építési hulladékkal ékesített homokba, mindenki feszengett, s ha a szék egyik vagy másik oldala jobban süppedt, a lábával egyensúlyozott, hogy fel ne boruljon. Ennek tudható be, hogy nem voltak hosszú, unalmas szónoklatok. Bár a nézőközönség azt is nagyon élvezte volna. A ház gyerekei mind ott lógtak az erkélyeken, hogy valami nekik is jusson az ingyencirkuszból. Más szórakozásuk egyelőre úgyse nagyon van az épülő, terjeszkedő lakótelepen. Idejük viszont – ilyenkor, augusztus végén – rengeteg.
Csipisznek szerencséje volt, hogy az elsőn laktak, így minden szót hallott, amit a tizediken lakók már nem állíthatnának teljes bizonyossággal.
A gyűlés hasonlított az őrs- vagy rajvezető-választáshoz, csakhogy ezúttal a felnőttek választottak: lakóbizottságot. Legyen, aki a város minden részéről idekerült emberiséget képviselje, eligazítsa, jogairól és kötelességeiről okítsa.
Egy tanácsi nő nyitotta meg a gyűlést, s rövid felvilágosítás után a Hajós Laci apját, Imre bácsit javasolta elnöknek. Minthogy az emberek még nem ismerték egymást, valaki tehát közbekiabált, hogy álljon fel. Felállt. Magas, csupa izom ember volt, komoly, szűkszavú. Elmondta, hogy hajógyári lakatos, s nem kenyere a szónoklás, de tudja, hogy valakinek a társadalmi munkát is kell vállalnia, s ami rajta múlik, azt megteszi.
Aztán csönd lett. A helyzetet Csipisz apja mentette meg, aki felállt, s elmondta, hogy Hajósékkal együtt költöztek ide egy szanálásra ítélt, erzsébetvárosi házból, s a jelöltet már vagy húsz éve ismeri, bátran meri ajánlani.
Nem volt ellenszavazat.”
A CSIPISZ MÉGIS GYŐZ KÖNYV LETÖLTÉSE
PDF FORMÁTUMBAN LIT FORMÁTUMBAN