Megjelent „A szavojai herceg apródja” címmel is.
Egy talált gyermek kalandos történetének keretében sorra lépnek fel II. Henrik és gyenge kezű fiai, a nagyon befolyásos Guise hercegek, a kálvinizmus elleni küzdelmekben. Franciaországban daliás ideje elevenedik meg, melynek végén találkozunk a különleges gascognei legényekkel, kik a Valois család utolsó igaz védelmezői…
A történet folytatódik.
Részlet a könyvből:
„Este az őrszemek azt vették észre, hogy az ellenség az Isle külváros felőli oldalon mozgolódik. Carondelet és Julien Romeron spanyoljai, midőn észrevették, hogy a tüzvész szünőfélben van, behatoltak a külvárosba és a várhoz közeledtek.
A várbelieknek tehát erre kellett összpontositaniok figyelmüket.
Este tiz órakor az admirális magához hivatta a várőrség magasabbrangu tisztjeit. Elmondotta nekik, hogy az igért segitőcsapatok az éjjel minden valószinüség szerint megérkeznek. Ezért a legnagyobb titokban meg kell szállni Tourivaltól a Ponthouille kapuig a várfalat, hogy szükség esetén segithessék a Dandelot vezérlete alatt közeledő csapatokat.
Yvonnet, akit mint hirnököt beavattak az intézkedésekbe, nagy örömmel fogadta ezeket s minthogy ismerte a környéket, az ő véleményét is figyelembe vették. Yvonnet pedig arra törekedett, hogy az éjjeli őrségeket lehetőleg a Remicourt, Isle és Ponthouille kapunál helyezzék el.
Ennek következtében a régi piactér az, ahol, mint tudjuk, Panquet János és ennek házában Gudula kisasszony is lakott, egy-két őrön kivül nem volt őrség. Tizenegy óra tájban, ama sötét éjjelek egyikén, amelyet annyira kedvelnek a szerelmesek, akik kedvesüket látogatják meg és a katonák, akik az ellenséget akarják meglepni, kalandorunk, akit Henrik és Ferenc követtek s ugyanugy állig fel voltak fegyverkezve, mint ő, nagy óvatossággal áthaladt a Rosiers La Tosse- és Saint Jean-utcán s a Dameuse-toronytól alig száz lépésnyire, elérte a régi piac sáncait.
A három kalandor azért választotta ezt az utat, mert tudta, hogy a Dameuse torony és a régi piac közt fekvő térségen sehol sincs őrség és hogy az ellenség a városrészt még nem támadta meg.
A sáncok tehát sötétek és elhagyottak voltak. Azonban miért alakult ez a csapat, amelynek harcias külseje ellenére is nem voltak ellenséges szándékai, egyrészt Scharfenstein Ferencből és Henrikből, másrészt Yvonnetből?
Ama természeti törvény következtében, amelynek folytán ezen a világon a gyenge az erőshöz és az erős a gyengéhez vonzódik.”
A SZAVOJAI HERCEG III-IV. KÖTET KÖNYV LETÖLTÉSE