A történet színhelye a háborúk, cselszövések, lázadások zaklatta XV. századi Franciaország.
A cselekmény bonyolítója XI. Lajos, Franciaország királya, korának egyik legravaszabb politikusa. Ellenfele: a vad és elszánt burgundiai herceg, Merész Károly. A tét: Liège városa. A kiszemelt áldozat: a szépséges Isabelle grófnő, akit Lajos király a burgundiai herceg egyik ellenfele, a vadsága és durvasága miatt Vadkannak csúfolt Guillaume de la Marche kezére akar játszani. A hatalmasok e küzdelmébe keveredik bele az ifjú Quentin Durward, egy Skóciából Franciaországba szakadt kóbor vitéz, akit a véletlen összehoz Lajos királlyal. Belép az udvari gárdába, bátran kiáll minden próbát, és sok veszélyes kaland után végül nagyrészt az ő vitézségén múlik, hogy a történet nem véres tragédiával zárul.
Részlet a könyvből:
„Isabelle szomorú mosollyal hallgatta végig Quentin dicsénekét a szabadságról, azután így felelt neki:
– A szabadság egyedül a férfi számára van, a nőnek mindig oltalmazót kell keresnie, mert a természet alkalmatlanná tette arra, hogy megvédje önmagát. És én hol találjak oltalmazót? A gyönyörhajhászó Edward királynál Angliában vagy a részeges német uralkodónál, Vencelnél vagy talán Skóciában? Ah, Durward, miért nem vagyok a maga testvérhúga, akinek megígérhetné, hogy oltalmat nyújt hazája egyik völgyében, amelyeket oly szeretettel tud lefesteni, és ahol szeretetből és azért a néhány ékszeremért, ami még megmaradt, békésen élhetnék, és elfeledhetném azt a rossz sorsot, amelyre születtem? Megígérné nekem, hogy országának valamelyik tiszteletre méltó nagyasszonya vagy nemes főura felkínálja oltalmát, akinek szíve ugyanolyan hűséges, mint a kardja. Ha ezt remélhetném, valóban érdemes lenne jó hírnevem kockáztatni azzal, hogy még tovább és még messzebbre vándoroljak!
Isabelle grófnő ezt a vallomást olyan félénken tette, hogy gyönyörűséggel is töltötte el Quentint, de szíven is szúrta. Egy pillanatig habozott, mielőtt a kérdésre válaszolt volna, gyorsan fontolóra, véve magában, hogyan ajánlhatna fel védelmet Isabelle-nek Skóciában. De szomorú igazságként kellett beismernie, hogy aljasul és kegyetlenül cselekedne, ha olyan távoli lehetőségek felé irányítaná Isabelle figyelmét, amelynek valóra váltására alig lehet reménye.”