A könyv valóságos problémakört dolgoz fel, s a regény részben megtörtént eseményekre épül. Mondhatni, az egyezés a valósággal nem csupán a véletlen műve, noha a történetet átszövi, kiszínezi az írói fantázia.
A családregénynek induló eseménysort krimi-elemek is motiválják, miközben a regény három fontosabb szereplője között egyre bonyolultabb és zavarosabb lelki kapcsolatok szövődnek, melyek középpontjában egy férfi áll.
Amikor Etelkát rabul ejtik a képzelgések, mintha egy másik ember volna, úgy viselkedik. Reá jellemző józanságát elveszteni látszik, elréved, arckifejezése megváltozik, úgy tűnik, álomvilágban él, lebegve ég és föld között. És ami igazán megdöbbentő, hogy aki ellentmond neki, illetve megkísérli kijózanítani tévelygéseiből, azt gonosznak, pokolfajzatnak titulálja. Ennek következtében fokozatosan elveszíti barátait, társasági kapcsolatai is rendre felbomlanak, amellett csúfolják, kinevetik, így aztán előbb vagy utóbb képtelen elviselni környezetét.
„A szerelem ellentétes érzelme nem a gyűlölet, hanem a közöny!” – állapítja meg az egyik szereplő. És megoldódik-e bármi is egy ember halála árán, vagy a történet ettől csak még bonyolultabb lesz? Miféle személyiségtorzulást képes előidézni az elfojtott szerelmi szenvedély? A múltbéli tragédiák miként befolyásolják a képzelgésekre hajlamos, érzékeny lelkületű főhősnő sorsát?