A napló egyszerre regényes memoár és tényekre visszavezethető emlékirat. Főszereplője, az irodalom és a nyelv, a szerelem, valamint az igazság háromszögében helyét kereső gimnazista lány diákélete minden jelentősnek vélt mozzanatához ragaszkodik, s egy kompakt közösség mindennapjainak megragadásával – mintha csak mellékesen – korának hiteles tudósítója lesz.
Részlet a könyvből:
„Hazaengedték őket, voltunk látogatóban. Én még ilyen gyönyörűséges kisbabát életemben nem láttam. Ma Katikától kaptam levelet, hív, hogy szombaton menjek el hozzájuk, ifitalálkozó lesz. Naná, hogy nem engednek el, mert hova engednek el engem! A bizonyítványosztás óta amúgy is az acsargás van napirenden. Akármi történjék otthon, anyámnak mindig énvelem van baja. Állandóan lökdös, s azt mondja, azért, mert rossz a bizonyítványom, most már egész nyáron segítenem kell, hogy legalább dolgozni tudjak. Persze, arról nem volt szó, hogy nem fog elengedni sehova, mert a bizonyítványomon azzal már úgysem segít, de hát jó neki kifogásokat találni.”