Orwell már 1949-ben tökéletesen tudta bemutatni azt az disztópikus világot, amelyet szinte napjainkban élünk.
George Orwell: 1984
Tökéletesen mutatja be, hogy milyen az, ahol a szabadság pusztán merő ábránd, hiszen még csak gondolkozni sem tudsz anélkül, hogy ne figyelnének.
Nem lehetett tudni, mi jön, nem lehetett tudni, mit hoz a jövő, lesz-e még egyáltalán jövő.
„Ezt mondania sem kellett volna. Pillanatnyilag azonban nem lehetett kijutni a tömegből. Az autók még mindig sorjáztak, s az emberek még mindig kielégületlenül álltak a helyükön. Kezdetben még elhangzott néhány fütty és pisszegés, de csak a tömegben lévő párttagok részéről, s hamarosan meg is szűnt. Az uralkodó érzelem a kíváncsiság volt. A külföldiek, akár eurázsiaiak voltak, akár keletázsiaiak, különleges állatfajtának számítottak. Soha senki sem
láthatott külföldit, csak hadifogolyként, s ilyenkor is csak futó pillantást vethetett rájuk. Nem lehetett tudni, mi lesz a sorsuk, attól a néhánytól eltekintve, akit háborús bűnösként felakasztanak; a többi egyszerűen eltűnik, valószínűleg kényszermunkatáborokba kerül.”