A REGÉNY LETÖLTÉSE PDF ÉS EPUB FORMÁTUMOKBAN
Az Aranyásók az első világháború előtti években játszódik, Budapest modern világvárossá fejlődését mutatja be.
Hősei majdnem kizárólag egyetlen ház, a Ferdetorony utca 64. lakói: szabók, ügyvédek, újságírók, háztulajdonosok, munkások. Az olvasó bizonyára megszereti Ráti Márkot, a nyomorúságos kis szabót, aki egész életében az önálló üzletért harcol, s mikor végre megszerzi, a színes kirakat mögött éppúgy volt munkaadójának dolgozik, mint addig, de most már a nagy üzletbér is ránehezedik szegényes háztartására. Az ár nagyon nagy: legkedvesebb gyermeke tébécét kap. Megszereti az olvasó Fóti öntőt, aki Amerikába készül, s mikor sok év után kezében a hajójegy, inkább lemond róla, hogy egyetlen bajtársa életét megmentse vele. A tőzsdespekulációk, bankok harca minden házhelyért, a kistőkések csődbe jutása, a kivándorlás, a bérspekulációk és még sok más esemény, illetve társadalmi kérdés kavarog, hullámzik a regényben, s ezen a nagy hullámverésen, mint valami nagy óceánjáró hányódik a Ferdetorony utca 64., véletlen lakóival, akik mindig közelednek valahová, és sohasem érnek el sehová sem.
Részlet a könyvből:
„Ma, ezerkilencszáztízben, az utca sokkal inkább megérdemelte volna a Ferdeszálló utca nevet, ha másért nem, hát azért a háromemeletes garniszállodáért, amelyben éjjel-nappal furcsa tüzecskék égtek és aludtak ki – bár sohasem örökre – a lefüggönyözött ablakok mögött. Ám, ha tekintetbe vesszük, hogy az utca végében még három, hasonló rendeltetésű házacska állott, akkor az utcára talán még jobban ráillett volna a Ferdeházsor elnevezés. Mert ezeken a házakon aztán csakugyan ferde volt minden. Ferde a kémény, ferde a kapu, ferde az ablakok vágása, hát még ama könnyelmű nőszemélyek szemvillanása, akik a keskeny járdán elhaladó férfiakat édesgették be magukhoz mindenféle értelmetlen, forró szavakkal. Égette is a szégyen a jó érzésű polgárok lelkét, mert szerintük e kis házak éjjel-nappal nyitva tartott kapuin surrantak be az erkölcstelen polgárok és velük a rossz erkölcsök a tisztességes múltú Ferdetorony utcába.
Ha mindehhez még hozzávesszük, hogy Köszler Lipót, a megboldogult Köszler Zsigmond fia, valamint a háromemeletes garniszálló és a három emelet nélküli házacska tulajdonosa, az utcában levő kádfürdőt is Ámor szolgálatába állította, akkor nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy a Ferdetorony utcát sem nem Ferde-szálló, sem nem Ferde-házsor, hanem tulajdonképpen Ferde-erkölcs utcának kellett volna elkeresztelni!”