Nick Tarwin – egy feltörekvő amerikai fiatalember – gyermekkori szerelme után indul Indiába.
Mellékesen nem titkolt szándéka, hogy megszerezze azt a kilenc legritkább drágakőből álló értékes nyakéket, mely az ópiumszívásra kárhoztatott maharadzsa tulajdona. Kalandjai során a nyaklánc megszerzésében segítségére siet a maharadzsa cigányasszonya, aki a cél érdekében a különleges eszközöktől sem riad vissza. Tarwin útját olyan gyanús balesetek szegélyezik, amelyek nem lehetnek a véletlen művei. Tarwin rájön, hogy bár névleg Nolan őrnagy, az angol tiszt irányítja az országot, a méreg és az orvgyilkosok elől nem tudja megvédeni senki és semmi…
Részlet a könyvből:
„Egy holdfényes éjszakán Tarwin Nick a korlát nélküli hídon ült, amely Topáz mellett keresztezte a kanálist s lustán lógatta lábát a víz fölött. Vékony, szomorú szemű, barna leány ült mellette, némán bámulva a holdat. Napcserzette bőrén meglátszott, hogy nem kíméli magát se széltől, se esőtől, se naptól; tekintete mély szomorúságot tükrözött, amely otthonos mindazok szemében, akik sokat látták a nagy hegyeket és síkokat, a gondot és az életet. Azokban a szemekben, amelyeket Nyugat asszonyai kezükkel beárnyékolnak, ha napnyugtakor kunyhójuk küszöbéről elnéznek a dombok s a fűtől, fától kopár sík fölött és férjük hazajövetelét lesik. A rossz élet mindig az asszonynak a legrosszabb.
Sheriff Kate nyugat felé forduló arccal nőtt fel; amióta járni tudott, szeme nem látott mást, mint a puszta vad kopárságát. A vasúttal együtt jött a pusztaságba. De amíg iskolába nem került, soha nem lakott olyan helyen, amelyet a vasút érintett volna. Családjával elég gyakran lakott már egy-egy félig kiépített szakasz végén s volt alkalma megfigyelni a civilizáció nem egy, ködlő villanyfénytől kísért hajnalhasadását, de apját egyre távolabbi vidékekre hajtotta vasútmérnöki foglalkozása s voltak idők, amikor még csak ívlámpák sem kerültek szemük elé. Az építészeti irodának szolgáló kunyhóban laktak s volt sátruk, amelyben anyja koszttal, lakással látta el a férje felügyelete alatt dolgozó munkásokat. De nem kizárólag ezek a körülmények formálták ki a Tarwin mellett ülő huszonhárom éves lány természetét, aki ép e pillanatban közölte vele, hogy szereti őt, de hogy kötelessége másfelé szólítja.”