Mire vágyhat egy tizenhét éves lány New Orleans-ban? Szerelemre? Egy saját kocsira? Barátokra? Vagy vad bulikra?
Nos, én egyikre sem vágyom… Na jó, azért a szerelmet nem utasítanám vissza. Én csak a könyveimet szeretném biztos közelben tudni, ülni a kényelmes, zöld karosszékemben és naphosszat olvasni, nem törődni semmivel. Észre sem venni a hírekben naponta bemondott szörnyűségeket, anélkül tölteni a napjaim, hogy aggódnom kéne bármi miatt.
Például az miatt, hogy meg akarnak ölni…
A nevem Savannah Garissova. Tizenhét éves vagyok, New Orleans-ban élem a mindennapjaim…
Ja, és vőlegényem van, aki nem más, mint a New York-i alvilág vezetője.
„New Orleans. A hely, amit sokan „Amerika legegyénibb” városaként tartanak számon. Mint minden nagyvárosban, itt sincs nyugalom éjszaka. Fiatalok tömege az utcán, bulizni vágyók indulnak kalandokat keresve a szélrózsa minden irányába… Én azonban egy vagyok a legszívesebben otthon ücsörgő, ritka tinédzserek közül.
Mondhatod, hogy ostoba vagyok kihagyni a lehetőségeket, de nem szívesen tenném ki a lábam a sötét utcákra. Épp elég bejelentést láttam már rejtélyes eltűnésekről, gyilkosságokról és megerőszakolásokról, szóval köszönöm szépen, de én jól el vagyok a meleg, biztonságos kis vackomban, miután leszállt az éj. Amúgy sincs túl sok barátom, akikkel
együtt lóghatnék, csak Lily. Szánalmas, mi?
A tizenhét évesek egy elnyűttebb, kevésbé emlegetett szórakozási módját használom az idő múlatására. Többnyire a kedvenc zöld karosszékemben ülök, és a könyveket bújom. Imádok olvasni. Nem is értem, miért utasítja el olyan sok fiatal, mikor az élet izgalmas oldala papírra van nyomtatva.”