A történet hősei Edgar Ravenswood úrfi, a tönkrement ifjú nemes, és menyasszonya – egyben halálos ellenségének leánya –, a dúsgazdag Lucy Ashton kisasszony.
Egy ősi átokkal sújtott forrás – Csukott forrás – mellett találkoznak, itt pecsételődik meg végzetes szerelmük. Omladozó vártorony, fényes palotaterem, csapszék és temető, csipkés-parókás, gonosz főurak, jámbor öreg szolgák, félelmetes skót boszorkányok, kísértetek mind megjelennek a történetben.
A regény Lucy Ashton és Edgar Ravenswood tragikus szerelmének története.
„A szerelmesek a megjelölt órában találkoztak. Együttlétük ezúttal tovább tartott, mint máskor, mert a pap nem húzta meg szokott időben az esti harangot. A nimfa külsején semmi változás nem látszott, de amikor a hosszúra nyúlt árnyékok rádöbbentették, hogy a vecsernye ideje már elmúlt, kitépte magát szerelmese karjából, kétségbeesett kiáltással örökre búcsút vett tőle, a víz alá bukott, és eltűnt a férfi szeme elől. A felszálló vérvirágos buborékok láttán egyszerre megértette a kétségbeeséstől csaknem eszét vesztő báró, hogy oktalan kíváncsiságával a vonzó és titokzatos lény halálát okozta. A lelkiismeret-furdalás és a lány szépségének emléke gyötörte szüntelen élete hátralévő idejében. Alig egy-két hónap telt el, s halálát lelte a floddeni csatamezőn. Ezt megelőzőleg azonban najádja emlékezetére felékesítette a forrást, a titokzatos szépség lakóhelyét. Vizét a megszentségtelenítéstől és beszennyeződéstől azzal a kis boltíves épülettel óvta, amelynek szétszórt maradványai még mindig ott hevernek a forrás körül. Azt tartották, hogy ettől az időtől kezdve indult hanyatlásnak a Ravenswoodok dicsősége.
Így mesélték a régiek, s az emberek általában el is hitték a legendát. Néhányan ugyan, a műveletlen köznépnél bölcsebb, okosabb személyek, homályosan célozgattak egy gyönyörű parasztlány halálára, aki Raymond kedvese lett volna, mígnem az féltékenységi rohamában megölte, s így keveredett vér a Csukott forrás néven ismert kút vizébe. Mások meg úgy vélték, hogy a mese még régebbről, az ókori pogány mitológiából származik. Abban azonban mind megegyeztek, hogy a hely végzetes a Ravenswood családra, jaj nekik, ha egyetlen kortyot isznak a kút vizéből, vagy csak közelednek is a pereméhez; éppúgy szerencsétlenséget hozott volna ez a Ravenswood ivadékokra, mint a Grahamekre, ha zöld színt hordanak, a Bruce-okra, ha megölnek egy pókot, vagy a St. Claire-ekre, ha hétfőn átmennek az Ord folyón.
Ezen a baljós helyen tért magához Lucy Ashton hosszú, szinte halálos ájulásából. Sápadtan és szépségesen, mint a mesebeli najád, amikor gyilkos fájdalommal búcsút vett kedvesétől, úgy ült ott a kisasszony, a leomlott falnak támaszkodva. Köpenye nedvesen tapadt karcsú teste gyönyörű idomaihoz; látszott, hogy oltalmazója bőkezűen bánt a vízzel, amikor magához térítette.”