A trópusi őserdővel, vulkanikus hegyekkel borított Jáva szigetén játszódik a történet, melynek hősei egy fiatal holland házaspár, valamint egy misztikus varázserővel rendelkező orvos és egy fekete párduc.
A holland gyarmatosítók és a bennszülöttek harcának, valamint a keleti babonák és a modern tudomány, az érzékiség és az európai erkölcs küzdelmének középpontjába kerül a fiatal holland házaspár.
A fantasztikus történetben kalózháborúról, ősi babonák és a modern tudomány összecsapásáról, buja keleti pompában tobzódó nagyurakról, gyarmatosítók és szigetlakók harcáról…
Részlet a könyvből:
„Vandenbeek Eusebius oly sebesen haladt, hogy a hivatalnok nem érte utol.
Negyedóra alatt lenn volt az alsóvárosban. Értelme konokul berzenkedett a gondolat ellen, hogy Basilius doktornak természetfeletti hatalma lett volna, de azokat az eseményeket, amelyeknek tanúja volt, mégsem bírta a természetes jelenségek sorába tartozónak tekinteni. Ébredése óta, bármennyire tagadta is az ilyen természetfeletti hatalom lehetőségét, sehogy sem tudott bizonyos hátborzongató érzés ellen védekezni, ha visszaemlékezett a rejtélyes ember szavaira, s különös éleslátását, amellyel az keresztüllátott rajta, el kellett ismernie.
Ébredése óta úgy rémlett neki, mintha a szíve nyitva volna, és valami éles, átható tekintet fürkészne benne. Ez a mélyreható pillantás lassan, de feltartóztathatatlanul befúródó hegyes acél szúrásaként gyötörte. Ilyen életet, mint Eszternek meg is mondotta, nem tudott volna sokáig elviselni.
Ám Basilius doktor váratlan halála változtatott a dolgon; az értelem érvei mellé most már ezt a kétségbevonhatatlan valóságot állította oda korlátul képzelmének őrült csapongásai elé.
Nem gondolt a vagyonra, amely éppen nyomorúsága idején oly csodálatosan jutott osztályrészéül, s őt Batávia egyik leggazdagabb lakosává tette; nem örült a doktor szerencsétlenségének, hiszen Eszter megmentőjét kellett benne látnia.
Mindenekelőtt arról akart meggyőződni, hogy Basilius doktor csakugyan meghalt-e?
Érezte, hogy mihelyt megbizonyosodhatik a doktor haláláról, néhány óra előtt elvesztett lelki nyugalma azonnal visszatér.
Nagy sietségében is észrevette, hogy a kikötőben a matrózok, különösen a malájok, csoportokba verődve élénken tárgyalnak valamit.
Természetesnek találta, hogy a doktor esetéről folyik a szó. Úgy rémlett, mintha hallotta volt nemrégiben valahol, hogy Basilius doktor a hajósnép körében közkedveltségnek örvendett, s hogy ezzel a körülménnyel magyarázható az az egyébként bajosan felderíthető kérdés, miért lakott a doktor éppen ebben a városrészben, amely európaiaknak annyira egészségtelen. Mindenki csodálta, hogy Basilius a közeli mocsaras talajból fölszálló páráktól megfertőzött levegőben egészséges maradhatott, s ez a körülmény nem csekély mértékben erősítette meg azt a híresztelést, hogy a gonosszal cimborál.”