Ez a regény három rétegből formálódik: két házasság történetéből, amelyek közül az első a szerelmen és a szegénységen épül, szép és rövid volt, még a halált is túléli. A másik házasság a közönyön, a szánalmon és a nagylelkűségen épül, s minden külső fénye ellenére öngyilkossággal végződik.
A másik réteg a fejlődő, a sihederkorát élő magyar főváros környezetképe, egy akkor még külvárosi bérház és egy kőbányai rajztanár szemszögéből.
A harmadik a kiegyezés és a millennium közt élő művész változatos, hol hányódó, hol káprázatos pályaképe, a divat, a szerencse, a közönség és a koráramok százféle igénye, szeszélye és szükséglete tükrében.
Nagyon szerethető, bár sokszor nehezen, sőt fájdalmasan olvasható. Ennek az az oka, hogy nagyon sokszor velőbe vág. Olyan témákat boncolgat, hogy egyszerűen nem lehet elmenni mellette anélkül, hogy kicsit önmagunkból is hátra ne hagynánk valamit…
Részlet a könyvből:
„Biró nem tágított. Megmagyarázta, hogy nevelés dolgában az apa az igazgató szellem, ő határozza meg az általános irányt. Az anya csak végrehajtója a megállapított elvek szerint tennivaló intézkedéseknek. Bella azt mondta rá, hogy mindez lárifári.
De alaposan meghányták-vetették Palikának további sorsát is. Bella azt óhajtotta, hogy Palika nagy művész legyen, mint az öreg Palika; vagy ha ehhez nem volna kedve, akkor huszár ezredes vagy legalábbis képviselő és pártvezér. Biró ellenben ridegen, kíméletlenül fejezte ki azt a sötét szándékát, hogy Palikát, mihelyt kilencesztendős lesz, vargainasnak adja. És, bár Bella felháborodva tiltakozott az ilyen lelketlen tréfák ellen, meg is okolta kőszívű elhatározását.
– Minden munka értékes – fejtegette az elveit -, s minden csak attól függ, hogyan végezzük a munkánkat. Egy jó varga több ember, mint egy rossz államtitkár, s a varga mestersége szép, klasszikus mesterség, mert vargára mindig szükség lesz. Aztán meg a boldogság titka az igénytelenségben rejlik, és ő mindenekelőtt azt akarja, hogy Palika boldog ember legyen. Palika igénytelen és szerencsés ember lesz, mert a boldogság nem abból áll, hogy a ruhánkat Steinnál csináltassuk, és reggelire szarvasgombával készített és Old Sherry-vel leöntött jérceszeletet együnk.
Olyan komolyan beszélt, hogy Bella már maga előtt látta Palikát, amint egy sötét, csikorgó téli reggel tizenkét pár nagy csizmát cipel egy roppant rúd alatt görnyedve, mialatt pici lába a kivágott facipőben violaszínre gémberedik a hidegtől… Az ő kisfia!
A szeme megtelt könnyel, s Biró alig tudta helyrevigasztalni. E fáradozása közben kénytelen volt azt az engedményt tenni, hogy az inasévek nehézségeit különböző szülői kedvezményekkel fogják enyhíteni. Azután ismét vitatkozni kezdett, s bebizonyította, hogy a vargainasi pálya nem olyan tövises, mint látszik, mert hisz a vargainasok a legvígabb lények a világon.”