A történet hőse Asztalos Aurél újságíró, botcsinálta „balek” karrierista, egy jelentéktelen fiatalember, aki úr akar lenni. Bad Gasteinben megismerkedik egy osztrák főherceggel és Julival, a szeretőjével. Már majdnem karriert csinál: lapvezér és képviselőjelölt, amikor egy ostoba véletlenen elbukik…
Részlet a könyvből:
„Késő reggeli idő volt már, de az alkóvban még mindig sötétség. Ecsedi István arra ébredt föl, amikor a Bondyék szobájában hatot vert a falióra. Megrémült, a lakótárs azonnal itthon lesz. Szorongásában majdnem imádkozott, hogy: vajha valami részeg lump odavágta volna a csészét az éjjeli pincérséggel foglalkozó lakótárs fejéhez. S bár borogatnák ott délig… De neki sem volt semmi reménysége ehhez az incidenshez. Gaszton, a lakótárs, a legudvariasabb s legbéketűrőbb ember volt a világon, s foglalkozásánál fogva őszintén szerette a részeg embereket, majdnem annyira, hogy a józan kávéházlátogatók iránt csak hideg udvariassággal vegyes megvetést érzett. Lenézte ezeket a gyatra embereket, akik egy vanília mellett egész éjjelen át el tudják nézni a biliárdozókat; vagy ott ülnek a dominózók, kártyások háta mögött, és belebeszélve a játékba, idegen embereknek osztogatnak tanácsot. És nem esik meg velük, hogy ne látták volna el magukat szivarral, s ha egyszer-másszor mégis nem voltak előrelátók: inkább szivartalan rágják papírszipkáikat, vagy ismerőseiktől kunyorálnak ahelyett, hogy tőle akár egy rongyos cigarettet is vennének.