A laza elbeszélések füzéréből összeálló kötet írásai 1870 után születtek. Jókai addigra számos tapasztalattal gazdagodott a gyengébbik nem jellemét illetően.
Laborfalvy Rózával kötött házasságának évei alatt megtapasztalhatta, miként vált a gyönyörű művésznőből hirtelen megöregedő, rettenetesen féltékeny, de férjének mindig meleg családi fészket biztosító asszony. Amikor az író megözvegyült, tizenhárom évi magány után 1899-ben, hetvenöt esztendős korában feleségül vette, az akkor húszéves Nagy Bella színésznőt.
Részlet a könyvből:
„Aztán, hogy a kupéba belépett s a kalauz helyet mutatott neki a két franczia mellett: vissza akart hátrálni, hogy neki ilyen úri társaság nem kell, neki maga szőrű falusi emberek kellenek, ültesse oda, a hol azok utaznak; ő asszonyságokkal nem szeret utazni, mert ő pipázni szeret, meg fokhagymás pecsenyét evett; azok nem állják ki. A kalauznak ugyan fáradságába került, a míg le birta tuszkolni Zseminszky mellé.
A falusi utazó aztán kifészkelte magát valahogy a bundájából, nagyot húzott szíverősítőül a szalmás kulacsból; előkeresett a tarisznyájából egy zsiros papirosba takargatott ürüczombot s nagy igyekezettel hozzáfogott annak fogyasztási műtétéhez. Gyönyörűség volt elnézni, mennyire nem érdekli őt a világon semmi olyan nagyon, mint a ropogós mócsing, a mit az ürüczomb csontjáról görbe késével nagy figyelmesen le tud faragni. Ezzel végezvén, előhúzta nagy tajték pipáját, megtöltötte bőrzacskójából, egy darab ürömtaplóba tüzet csiholt, s azzal szájába dugta pipáját, neki szegte a fejét a karszék vánkosának, s mint előre sejté, nagy hamar elaludt; elébb ő maga, azután a pipája.”
A MILYENEK A NŐK? MILYENEK A FÉRFIAK? KÖNYV LETÖLTÉSE