Baltazár György – alias Pjotruska – újságíró az első világháborút megelőző időszakban egy erdélyi kisvárosban szerkeszti a kis vidéki lapocskát, mígnem szókimondó cikkeiért elbocsájtják. Konfliktusba kerül a fiatal földbirtokos Majtényi Istvánnal, állandóan hadakozik ellene.
A felső réteket a gazdag Majtényi család képviseli, a kékharisnya képviselőfeleség típusa Csornainé, jellegzetes alakok Zizevszky lovag, az aranyifjú, valamint Kleiber főorvos és leánya. A szerelmi szálak Veresy Ilona fővárosi művésznő körül szövődnek.
A történetben megjelennek különleges figurák is, így például a költő, az elcsapott városi fogalmazó és fantaszta, valamint kegyetlen felesége, Szonja.
A 26 éves újságírót az éhezéssel, megaláztatással teli kisvárosi létből a világháború ragadja ki. Az értelmetlen háborút megvető Baltazár zászlóst végül is lefokozza a hadbíróság.
Részlet a könyvből:
” A természet pazarolt, Majthényi, amikor magát megteremtette. Szép orrot, kifogástalan családot és megnyerő szellemet adott magának. De valamiről megfeledkezett. Abból az erkölcsi erőből, amit hitnek, vagy jellemnek neveznek, túl keveset juttatott magának… Kérem, ne nyúljon a szablyája után. Nem sértegetni akarom. Sok ember hord ma a fejében és gerincében értéktelen kocsonyát… Olyan korszak köszöntött ránk, amely kedvez az általános elkocsonyásodásnak… Maga Majthényi azt harsogja, hogy van egy új találmány – szabadalmaztatva is van már –, amely az eddigi hibás kísérletektől eltérőleg holtbizonyossággal megteremti az általános boldogságot. Ha nem tévedek, negyvennyolc óra alatt… Majthényi, ne haragudjék, de én nem hiszek ebben a negyvennyolc órában. Igaz, a módszerben sem hiszek. Magának nincs tehetsége ahhoz, hogy boldoggá tegyen másokat… Én tudom, hogy vannak percei, amikor belenéz a tükörbe és utálja magát… És joggal…”