LETÖLTÉS
A történet hőse, Regen Richard orgonaművész és komponista, aki Németország déli részéből érkezik meg Pécsre, beteg feleségével, aki még a vonaton meghal.
Így a művész támasz nélkül lát hozzá a püspök szolgálatában nagyralátó zenei terveinek megvalósításához: a pécsi dóm karnagyaként pezsgő és európai színvonalú zenei élet létrehozásához. A küllemre is megnyerő művészemberre azonban az egyházi vezetés mellett a városban élő nagyszámú és fölöttébb csinos hölgyek is felfigyelnek. Felesége elvesztése miatti fájdalma és művészi karrierjének megtorpanása fölötti tehetetlensége mellett is eltörpül azonban beteljesíthetetlen vágya és új fájdalma, amelynek tárgya felesége első házasságából származó leánya, Jenny.
Folytatódik a történet a Noé bárkája című regényben, amelyben Regen orgonista már öreg, tönkrement korhely, életének mégis sok eseménye kapcsolódik a titokzatos Birukov hercegné tragikus életútjához. Birukov hercegné a Mohácsi szigeten építi föl álmát, a Noé bárkája nevű csodakastélyt, kiégett lelkű fia és ugyancsak titokzatos felesége számára, aki egy máramarosi milliárdos özvegye s egy kíméletlen hatalomvágytól fűtött öreg lengyel leánya. Az öreg Lubinszky még unokája törvénytelen gyermekként való anyakönyveztetésétől sem riad vissza, hogy a mérhetetlen vagyont egyben tartsa, különböző spekulációkban kísérelve meg tovább növelni az anyagiakat, miközben képtelen saját és gyermeke életének rendezésére.
„A komponista a feleségére nézett, aki évek óta beteg. Okos, derék és kellemes feleségére, akinek szép szőke haja most is dúsan és kacéran hullott egyenes, fehér, felhőtlen homlokára, de kiálló arccsontjai, vértelen ajaka, hosszú, sovány, kékessárga kezei láttára elfacsarodott Regen Richard szíve. Lehet-e most önzésről, hideg, nyugodt, művészi érzéketlenségről beszélni, most, éppen ezzel a szenvedő asszonnyal szemben, aki mindig eszébe juttatja a halált, amely körülötte ólálkodik, és minden pillanatban elkoppanthatja benne a gyengén pislogó kis kanócot, az élet satnya olajában imbolygó kis lángocskát.
Regen Richardné asszony harmincöt éves volt mindössze, de két esztendő óta alig lehet őt az eleven emberek közé számítani. Szívbajban szenvedett, az orvosai megállapították, hogy fő artériája olyanra vastagodott, mint egy gyermek karja. Egy cseppnyi izgalom vagy a vérkeringés egy véletlen apró alteriációja… a szegény teremtés úgy vánszorog az ura oldalán, mint aki tudja, hogy a sors egy intésére bármely pillanatban a halál nagy, sötét vermébe zuhanhat…”