Csongor keresi, kutatja Tündét, a tündérlányt, aki a földre leszállt, majd Mirigy, a boszorkány miatt innen elmenekülni kényszerült.
A boldogság keresése, kutatása adja a darab alaptörténetét, miközben Csongor bolyong a földi tereken, találkozik az emberiség jelképezte nagy figurákkal: a királlyal, kalmárral és a tudóssal is, akiknek sorsában az élet értelmét meghatározó erőkkel is szembesül. Az Éj hatalmas monológja kozmikus távlatba helyezve értelmezi a földi, az emberi valóságot. A történetben megismerkedünk Csongor és Tünde kísérőivel, Balgával és Ilmával, a három ördögfivel, Dimitrivel, a boltos ráccal, és a buja csábítás képviselőjével, Ledérrel.
Részlet a könyvből:
„Kert. Középett magányosan virágzó tündérfa áll, alatta Mirígy
kötözve ül. Csongor jő.
Csongor
Minden országot bejártam,
Minden messze tartományt,
S aki álmaimban él,
A dicsőt, az égi szépet
Semmi földön nem találtam.
Most mint elkapott levél,
Kit süvöltve hord a szél,
Nyugtalan vagyok magamban,
Örömemben, bánatomban,
S lelkem vágy szárnyára kél.
Ah, de mit látok? középen
Ott egy almatő virít,
Csillag, gyöngy és földi ágból,
Három ellenző világból,
Új jelenség, új csoda.
S aki ott kötözve űl,
A gonosz, kaján anyó,
Nénje tán a vén időnek,
Mint leláncolt fergeteg
Zsémbel és zúg; mit jelent ez?
Vén Mirígy ”
A CSONGOR ÉS TÜNDE KÖNYV LETÖLTÉSE