Arlow Viktor 1914. július 26. napján megkezdett hadinaplójában olvashatunk részletesen további életéről egészen 1919. május 1 napjáig. A napló képezi e kötet gerincét, amely helyenként más forrásokból szerzett ismeretek bevonásával kerül kiegészítésre annak érdekében, hogy a napló megszakadásával írójának egész élettörténete ne törjön meg.
E könyv megszületése az Arlow család emléktára és a levéltárban majd’ száz éve lapuló hadinapló egymásra találásának köszönhető. Őrbottyánban egy tornácos házban indul a történet, ahol 2012-ben meghalt a család akkor legidősebb tagja, rengeteg festményét, rajzát, családi iratokat, fényképeket, egyéb emlékeket hátrahagyva. A család vette a fáradságot, rendbe gyűjtötte a szerteszét lévő dokumentumokat, eközben valaki rátalált egy fedőlap nélküli napló elhalványult másolatára. Hallomásból vett ismereteik alapján tudni vélték, hogy Arlow dédpapa naplójáról lehet szó. A hosszas nyomozás szálai a Hadtörténeti Levéltárba vezettek, ahol a német nyelven géppel írt napló előkerült a polcok mélyéről.
Az első világháborús napló különlegesnek mondható, s e jellege abban rejlik, hogy az átélt galíciai harcok leírása mellett nemcsak Przemyśl helytállását foglalja magában, hanem folytatólagosan az orosz hadifogság történetét is, ahogy mindez a valóságban is egymás után bekövetkezett. Sokan, akik együtt harcoltak, együtt is estek fogságba, és sokáig nem is szakadtak el egymástól.
Lovag Arlow Viktor ezredes, tiszttársai és legénységük Przemyślben a VI. védelmi kerületet védték és többször onnan törtek ki. Stratégiailag ez az övszakasz volt a legjelentősebb a város-nagyságú vár- és erődrendszerben, amely kelet felől elsőként fogta fel az orosz hadsereg tüzérségének támadásait és állította meg csapatainak számos ostromát, ennél fogva itt keletkeztek a legnagyobb károk, emberi hőstettek és veszteségek is.
A helyőrségi kerület védelmét négy honvéd- és népfelkelőezred látta el, parancsnokaik nagyjából együtt léptek a katonai pályára, összehangoltan harcoltak az övvonalon belül és kívül, egészen Lembergig és azon is túl, majd mentek orosz hadifogságba. Lovag Arlow Viktor ezredes életútját naplójában követhetjük, időnként hírt kapunk benne ezredes bajtársainak sorsáról is, a végjegyzet kiegészítései pedig, gazdagon elénk tárják sorsának további helyszíneit, eseményeit is.
Arlow Viktor öt éven át gondosan vezetett naplója nemcsak izgalmas olvasmány, hanem egy most felfedezett újabb forrásdokumentum is az utókor számára. Az egyéb irodalmi művekből, amelyeket a napló szinte magával húz, és a családi dokumentumokból vett idézetek és azokra történő hivatkozások azt a célt szolgálják, hogy egyrészt megerősítsék egymás hitelességét, másrészt megkönnyítsék a Nagy Háború – időben és térben ehelyütt megidézett – eseményeiről szóló irodalom áttekinthetőségét.