Onnantól kezdve, hogy beavatkozunk a természet folyamataiba, a kívánatos eredmények mellett szinte mindig meglepetésszerűen megjelennek váratlan, gyakran nem kifejezetten pozitív hatások.
Különösen igaz ez az utóbbi évszázadban iparággá növekvő élelmiszergyártásra és azon belül is a génkezelt növényekből, állatokból előállított élelmiszerekre. Erről a sokakat érintő témáról írnak a szerzők, kifejezetten laikusok számára.
Részlet a könyvből:
„Civilizációnk huszadik századi története csodálatos, egyszersmind azonban ijesztő távlatokat villantott fel az emberiség előtt. A természettudományok forradalma, a globális kommunikációs rendszerek kiépülése, az alternatív energiahasznosító technológiák, a közlekedés, a gyógyítás fejlődése az életkörülmények szakadatlan jobbíthatóságát igazolják. Megvalósíthatónak tűnik a modern ember álma az anyagi világ feletti uralom korlátlan kiterjeszthetőségéről. Felhőtlen optimizmusra mégsem lehet okunk. A civilizációs javak egyenetlen eloszlása az államok és társadalmi rétegek között nehezen kezelhető politikai feszültségeket gerjeszt, s e feszültségek mind gyakrabban polgárháborúkban, terrorcselekményekben vagy súlyos katonai konfliktusokban robbannak ki. A fosszilis tüzelőanyagok égéstermékeinek a légtérbe juttatása, az esőerdők, s más nagy felületű vegetációk kipusztulása, valamint az ipar és a háztartások műanyaghulladékainak részint a szeméttelepek burjánzását okozó felhalmozása, részint égetéssel történő „megsemmisítése” egyre növekvő mennyiségű szennyező anyagot juttat a környezetbe, minek következtében ökológiai katasztrófa történhet. Megoldhatatlannak látszanak a népesedéi problémák is. A Föld lakosságának alig egyötöde él a „fejlett” világra jellemző szociális, egészségügyi és kulturális körülmények között, a túlnyomó többség pedig nem a felzárkózás útján halad, hanem az eszkalálódó nyomor térségeiben tengeti életét. Az önmagában is tarthatatlan állapotokat mutató demográfiai térképen kiszámíthatatlan következményű folyamat zajlik. A gazdagabb, konszolidáltabb országok népessége fogyatkozik, míg az elviselhetetlen szegénységben élő népek lélekszáma dinamikusan növekszik. A jómódúak népességfogyása nem ártalmatlan civilizációs tünet, hiszen a „demográfiai lejtő” veszélye nemcsak abban rejlik, hogy kevesebb ember születik, hanem abban is, hogy a családok szétesését, azaz a társadalom mikrostruktúráinak összeroppanását eredményezi.”
A GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT ÉLELMISZEREK BIZTONSÁGA KÖNYV LETÖLTÉS