Menu

Veszprémy László: Lovagvilág ​Magyarországon

A kötetbe összeválogatott tizenöt tanulmány a lovagi kultúra és lovagi hadviselés művelődéstörténeti, fegyvertörténeti szempontjait veszi számba a magyar középkor 1000 (907) és 1459 közötti időszakából.

A kötet technikai jellegű írásait, melyek a lovagi fegyverzet, az öklelő technika, vagy éppen a számszeríj alkalmazásának kérdéseit ölelik fel, a Zsigmond-kori hadmérnöki irodalom zárja.

Részlet a könyvből:

“A magyar hadtörténetet illetően sajátos, hogy az első keresztes háborúk Magyarorszá­gon átvonuló seregeiről Aacheni Albert őrizte meg a legrészletesebb elbeszélést. Albertről tudni kell, hogy sohasem járt a Szentföldön, ám a hadjáratról visszaérkezők mesélő kedve a szerző környezetében magasra hágott, s ennek köszönhetően Albert remek összefoglalását nyújtja az eseményeknek. Albert sokáig a modern történészeket is megtré­fálta művével, hiszen azok, mint csak „szóbeszéden” alapuló forrásnak, nem adtak annak nagy hitelt. Az utóbbi évtizedben került csak sor fordulatra Albert javára, s az általa leírtakat kezdték egyre inkább komolyan venni. A modern történész, John France egyébként, részben éppen Albert adatai alapján, a gyors menetsebességből arra következtet, hogy a seregek, köztük Nincstelen Valteré – és ez részben a többi „népi seregre” is igaz – jól szervezettek voltak, és nem voltak oly mértékben szedett-vedettek, mint azt az utókor elképzelte.Ez a megállapítás különösen igaz lehet Remete Péter és Gott­schalk seregére, akik komoly magyarországi harcokra (1096) voltak képesek, sőt Péter serege a későbbi, szaracénok elleni, egyébként vesztes kis-ázsiai csatában sem szerepelt rosszul, és kemény ellenállást tanúsított.”

A LOVAGVILÁG MAGYARORSZÁGON KÖNYV LETÖLTÉSE

Kategóriák