Ókori Egyiptom, időszámításunk előtti 11. század. A fiatal 13. Ramszesz fáraó nagyra törő uralkodó, aki válságos korszakban kerül trónra. Amikor először végigjárja az országot, nem lát mást, csak kifosztott állampénztárt, elgyengült és jogtalanságok között sínylődő, embertelenül kizsákmányolt parasztságot, nyomorgó népet. De személyes tulajdonságai, esze és erkölcsi tisztasága, szenvedélyes természete segít annak felismerésében, hogy a dús Egyiptom népét Herihor főpap és a politikai vezető réteggé vált papi kaszt döntötte nyomorba. Herrior nemcsak főpap, hanem külügyminiszter is, és az államvezetésben sokkal gyakorlottabb, mint a fiatal fáraó. Ramszesz segíteni akar a népen, de tervei végrehajtásában megakadályozza a papság. A papság a világi hatalmat is kezébe akarja tartani és a fáraót bábként használni. Ramszesznek csak egy igaz társa lenne harcában, Pentuer. Ő azonban annyiszor tapasztalta, hogy minden erélyes változásra a nép fizet rá, hogy fél minden kezdeményezéstől. A fáraó és a főpapság között összetűzésre kerül sor. Ramszesz meghal a küzdelemben, de eszméi annyira élőek és erősek, hogy éppen ellenfelei – a főpapság – kénytelenek azokat megvalósítani.